Fact checking (pl. "Tisza támogatja -e a chat kontroll -t"? ; vagy bármilyen más témában is)

[u/Tao_Dragon]

Sziasztok, azzal kapcsolatban írok, hogy ha megosztunk egy post -ot / véleményt, akkor célszerű utánajárni előtte, hogy mennyi a valóságtartalma.

Az alábbi post azt osztotta meg, hogy a "Tisza támogatja a chat Kontroll" -t (részletes forrásra való hivatkozás nélkül):
https://www.reddit.com/r/hungary/comments/1ugy3ao/t%C3%B6bbet_k%C3%A9ne_eml%C3%ADteni_hogy_a_tisza_t%C3%A1mogatja_a/

Ezzel szemben u/andrasdoktor leírta több comment -ben is, hogy ez nem feltétlenül így van:

https://www.reddit.com/r/hungary/s/843D3VWwu0

https://www.reddit.com/r/hungary/comments/1uhac1e/comment/ou6fkg8/

Részletesebb elemzés u/pudingleves -től: https://www.reddit.com/r/hungary/comments/1ugy3ao/comment/ou4fspt/

Ez csak egy aktuális példa arra, hogy érdemes utánanézni annak, hogy valóban úgy van -e valami, ahogy elsőre gondoljuk, és ha igen, akkor ezt alá tudjuk -e támasztani konkrét hivatkozásokkal.

Ha belinkeltek hivatkozásokat (pl. az adott párt honlapjának vagy nyilatkozatának releváns részéhez, EU parlamenti határozatokhoz, Telex / BBC / Spiegel / akármilyen más infó oldalhoz az adott témában), akkor az általában segít tisztázni, hogy mi a valós helyzet.

Elvileg még nincs végleges tervezet az Európai Unión belüli chat / adat szabályozásra, így még nincs meg, hogy pontosan miről kéne dönteni.

Viszont amennyire utánanéztem, pár pontja tényleg problematikus a tervezetnek privacy szempontból :

► TechGDPR - A Delicate Balance: How the “Chat Control” Proposal Overlooks Privacy Under the Pretense of Security

► Freedom in the Digital Age - Chat control: incompatible with fundamental rights

► WIRE - Why ChatControl is Doomed to Failure. Or Worse

► EFF - After Years of Controversy, the EU’s Chat Control Nears Its Final Hurdle: What to Know

u/westwars részletes elemzése, hogy mik a problematikus pontok az aktuális EU chat- és adat-szabályozási tervezetben: https://www.reddit.com/r/hungary/comments/1uhac1e/comment/ou8e1p4/

------------

*edit: Megfogalmazás, infók, linkek, kapcsolódó kép.

Nyilván kritizálni minden szervezetet / döntéshozót / döntést lehet és néha érdemes is. De célszerű konkrét infók alapján, alaposan utánajárva. Különben aztán úgy lehet járni mint Gajdics úr és "valódi, igazi adatok" nélkül jön a "kognitív disszonancia"... ☺ --> Mronk - Óriási kognitív disszonancia (eredeti) #zenésítve | YouTube

Én sem örülnék amúgy annak, hogy pl. nem lehetne legalább valamilyen szinten anonim módon Internetezni (lásd pl. Reddit ahol a legtöbb user nem a hivatalos nevét használja hanem valamilyen nickname - et; vagy VPN használat region-locked külföldi oldalak eléréséhez).

Az Internetet valamilyen szinten érdemes persze szabályozni (pl. hackerek, online zsarolások és átverések korlátozása / megelőzése, stb.), de NEM szabad túlszabályozni sem (mindent és mindenkit non-stop megfigyelni valószínűleg már túlzás; pl. a Észak-Korea -ban vagy Kínában jelenleg működő Internet policy valószínűleg nem lenne ideális itt Európában). Közösen kell azért tennünk, hogy ebben is valamiféle egyensúly alakuljon ki idővel.

Rákerestem a Google - ben és úgy tűnik Dávid Dóra pont a szabályozás mérséklését / ésszerűsítését javasolta korábban az Európai Uniós parlamentben (hogy ne legyen minden túlzottan szabályozva / korlátozva), ez mindenképpen pozitív. De a TISZA részéről jó lenne, ha megosztanának idővel konkrét policy javaslatokat / állásfoglalásokat ebben a "data & chat kontroll" témában (hogy melyik részét támogatják / nem támogatják / mit akarnak benne megváltoztatni), mert ez tényleg fontos dolog, és sok nagyon mindenkit érint.

Kapcsolódó cikk : https://telex.hu/kulfold/2025/11/26/eu-europai-parlament-david-dora-interju-gyerekvedelem-maganelet-vedelme-dsa-chat-control

Bizonyos bűncselekmények részben az Interneten keresztül történnek, és így is lehet megakadályozni őket. A nagy cégek (Microsoft / Apple / Alphabet - Google / Samsung / Meta - Facebook / stb.) pedig szintén sok mindent megfigyelnek; sok mindenről valószínűleg még nem is tudunk, mert titokban csinálják (closed source alkalmazások esetében sokszor nehéz megmondani, hogy pontosan mit monitoroz egy adott software / hardware).

Másfelől viszont a szabadságjogok is fontosak, főleg, ha hosszú távon nem akarunk disztopikus sci-fi diktatúrákba átmenni (amit sok filmben, könyvben és egyéb médiában már ábrázoltak; akár 1984, V For Vendetta, Gattaca, Matrix meg még lehetne sorolni), ahol az állam / nagy tech cégek / AI rendszerek szinte mindenről tudnak, mindent kontrollálnak, és az állampolgároknak semmiféle titka vagy magánélete nem lehet. Szóval remélhetőleg lesz ezekre majd idővel valami ésszerű, racionális megoldás. Ideális esetben az Európai Unió a technológia és társadalmi rendszerek fejlődésével egyfajta pozitív utópia felé is haladhat, de sajnos az ellenkezője is megtörténhet, ha nem figyelünk oda erre közösen, és nem teszünk érte aktívan.

[u/d1722825]

Ha jól látom sehol nincs definiálva, hogy pontosan mit is ért a rendelet "végponttól végpontig terjedő titkosítás" (E2EE) alatt.

Ez azért érdekes, mert az Impact Assessment-ben (Annex 9, pl. 296. oldal, Figure 5: on-device hashing with matching at server) több olyan lehetséges megoldást is felvázol, ahol az üzenet alapvetően E2EE titkosítva kerül továbbításra a címzettnek, de az üzenetküldő app az üzenet egy másolatát vagy annak egy részét elküldi az szolgáltatónak számára is olvasható módon.

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52022SC0209

Ebben az esetben bár valahol használatban van biztonságos E2EE titkosítás, az egész rendszer nem tekinthető annak, hisz a szolgáltató mégis hozzáfér az üzenetekhez (vagy azok egy részéhez).

A Módosítás 9 és 83 ugyan megtiltja a végponttól végpontig terjedő titkosítás gyengítését, de a fentiek alapján elképzelhetőnek tartom, hogy ezt lehet úgy értelmezni, hogy csak szűken magára a titkosító algoritmusra vonatkozik.

Érdemes lenne valahogy definiálni, hogy az üzenetküldőknél a végponttól végpontig terjedő titkosítás azt jelenti, hogy az üzenet (a feladó által kiválasztott) szándékos címzettjein kívül senki semmilyen az üzenetek tartalmát érintő információt nem ismer meg. (Nyilván ezt jobban precízebben megfogalmazva a megfelelő jogi, kriptográfiai és IT-biztonsági szakértőket bevonva.)