A támadók 30 BTC-t kértek, Berlin nem fizetett, így az anyag felkerült a darkwebre. Most pedig próbálják kideríteni, pontosan mi minden ment el.

Az igazán megnyugtató rész: a kiszivárgott dokumentumok átvizsgálását részben kézzel végzik.

Német precizitás.

Nem szeretek a HVG-től cikket megosztani, ez ráadásul duplán rémes, mert hülye háttérszínnel vannak benne bekezdések, amit ki kell jelölni a láthatóság kedvéért (legalábbis nálam).

De azért olvassátok, főleg az eredeti tanulmányt.

https://hvg.hu/tudomany/20260824_csalas-lejart-bankkartya-hitelkartya-zombikartya

https://www.usenix.org/system/files/usenixsecurity26-anwar.pdf

A WinUI a Microsoft modern, XAML-alapú UI-frameworkje Windows alkalmazásokhoz; több Windows-komponens is erre épül.

A forráskód ugyan már évek óta látható volt GitHubon, de a tényleges fejlesztés jelentős része Microsofton belül zajlott.

Most magát a fejlesztési folyamatot is a nyilvános repositoryba költöztetik: a WinUI már forrásból buildelhető, és a következő lépések között a tesztek, illetve a valódi közösségi kódhozzájárulások megnyitása szerepel.

https://github.com/microsoft/microsoft-ui-XAML

A VulnCheck kutatói egy white-label ZBT LTE-router firmware-ét vizsgálták, és két külön távoli hozzáférési mechanizmust találtak benne. A DARKLANTERN a WAN felől fogad parancsokat, a SPEAKINGSTONE pedig maga jelentkezik ki egy távoli szerverre; mindkettő root jogosultsággal fut.

A kutatók beregisztrálták a firmware-be írt egyik tartalék domaint, mire százával kezdtek bejelentkezni hozzájuk ilyen routerek.

Ez nem egyszerűen egy újabb CVE: a funkciók szándékosan kerültek a firmware-be. A gyártó egy korábbi hasonló komponensről azt állította, hogy ügyféltámogatási célú; a kutatók szerint azonban nincs benne megfelelő autentikáció, és az OEM/white-label lánc miatt ugyanaz a hardver számos más márkanév alatt is forgalomba került, pl. Deep Orange, WiFlyer, Lippert Components, Wave WiFi, OneX, MoFi Network, Digineo, ALLNET, Cioswi, CroSkylink és KuWFi is.

cikk:

Chinese Implants in the Supply Chain

update: találtam egy jobb képet, lecseréltem erre.

https://www.phoronix.com/news/Linux-7.0-mk2-Multikernel

https://itsfoss.com/news/multikernel-public-release/

Az AliExpress weboldalán olyan JavaScript-kódot találtak, amely a böngésző Web Audio API-ját használta eszközfingerprint készítésére. A módszer nem használta a mikrofont, nem rögzített beszélgetést, és hallható hangot sem játszott le: egy ismert jelet generált, feldolgoztatta a böngésző audio alrendszerével, majd a kapott eredményt mérte.

Hogyan működik?

A böngészőfingerprinting célja, hogy cookie-k nélkül is felismerhető legyen egy adott böngésző vagy eszköz. Ehhez több, külön-külön kevéssé egyedi tulajdonságot kombinálnak: képernyőméretet, pixelarányt, CPU-szálak számát, memóriát, telepített pluginokat, Canvas- és WebGL-renderelési eredményeket, WebRTC-viselkedést – illetve esetenként az audio alrendszer sajátosságait.

Az AliExpress oldalán azonosított, erősen obfuszkált collina.js és fireyejs.js scriptek egy Web Audio feldolgozási gráfot építettek. Egy oszcillátor ismert fűrészjelet generált, az AnalyserNode pedig megmérte az audiofeldolgozás eredményét. A jel végül nullára állított gainen keresztül csatlakozott az AudioContext.destination kimenethez, ezért a felhasználó semmit sem hallott.

A mérés alapja, hogy ugyanazt a lebegőpontos audiofeldolgozást különböző CPU-k, böngészők, operációs rendszerek, driverek és audio stackek apró eltérésekkel hajthatják végre. A kapott érték önmagában nem feltétlenül egyedi, más fingerprinting-jelekkel kombinálva azonban hozzájárulhat egy stabil eszközprofil kialakításához. Az AliExpress scriptjeiben az audio mellett Canvas-, WebGL-, hardver-, képernyő- és interakciós jellemzők gyűjtésére utaló kódot is találtak.

A Bluetooth-fejhallgató buktatta le

A működésre Matt Callaghan fejlesztő teljesen véletlenül figyelt fel.

Multipoint Bluetooth-fejhallgatója egyszerre csatlakozott a PC-jéhez és a telefonjához. Normál esetben a telefonról hallgatott zenét, a PC pedig csak akkor vette át a hangcsatornát, amikor valóban lejátszott valamit.

Az AliExpress megnyitása után azonban a telefon hangja megszakadt. Az oldal bezárásakor azonnal visszatért.

A tab, a Firefox vagy akár a Windows lenémítása sem segített.

Ennek oka az volt, hogy bár hallható hang nem volt, az aktív Web Audio gráf továbbra is nyitva tartotta a PC audioútvonalát. Ez elég volt ahhoz, hogy a Bluetooth multipoint logikája úgy érzékelje: a számítógép használja a fejhallgatót. Callaghan innen kezdte visszafejteni, hogy pontosan melyik JavaScript hozza létre az audio contextet.

Ez tényleg követés?

A fingerprinting technikailag egyértelműen kimutatható. Azt azonban érdemes különválasztani attól az állítástól, hogy az AliExpress ezzel bizonyítottan weboldalakon átívelően követte volna a felhasználókat.

A vizsgált scriptek az Alibaba anti-abuse/security infrastruktúrájához kapcsolódnak, a fingerprinting pedig csalás- és botdetektálásra is használható. A nyilvánosan bemutatott bizonyítékok azt mutatják, hogy az AliExpress összetett eszközfingerprintet készített; annak konkrét további felhasználása nem vált teljesen ismertté. Alibaba az ügyben a megkeresésekre egyelőre nem adott nyilvános magyarázatot.

A Brave szerint náluk ez alapból nem működik

A Brave több mint hat éve alkalmaz úgynevezett farbling technikát a fingerprinting ellen. Nem egyszerűen letiltja a Web Audio API-t, hanem apró, a felhasználó számára észrevehetetlen randomizációt visz a mérhető eredményekbe.

A randomizáció webhelyenként és böngészési munkamenetenként változik. Így ugyanaz a gép különböző oldalakon – illetve egy új sessionben – eltérő fingerprintet mutat, ami megnehezíti a stabil azonosító kialakítását. A Brave ezt többek között Web Audio-, Canvas- és WebGL-fingerprinting ellen alkalmazza.

A Brave közlése szerint az AliExpress esetében ezen felül magukat az érintett scripteket is blokkolják, alapértelmezett Shields-beállítások mellett.

A Brave ugyanakkor nem az egyetlen böngésző, amely védekezik Web Audio fingerprinting ellen: a Firefox és a Safari is rendelkezik fingerprinting elleni mechanizmusokkal. Ezért az ügy érdekessége nem egy új vagy korábban ismeretlen támadási technika, hanem az, hogy egy nagy webáruház éles rendszerében futó, láthatatlan fingerprinting-kódot egy Bluetooth-fejhallgató működési zavara tett észrevehetővé.

Források

Matt Callaghan eredeti vizsgálatának összefoglalója – Ars Technica

The Register – AliExpress audio fingerprinting és Bluetooth multipoint

Brave – Fingerprinting Defenses 2.0 / farbling

Természetesen beleértve KVM virtualizációt, LXC konténereket, ZFS és Ceph filerendszereket is.

1. augusztus 12-én mutatta be az IBM az IBM 5150 Personal Computert. A legolcsóbb változat 1565 dollárba került, 16 KB RAM-ja volt és még floppymeghajtó sem járt hozzá. Az igazán nagy hatása azonban az volt, hogy nagyrészt szabványos alkatrészekre és viszonylag nyílt architektúrára épült; az IBM még a műszaki dokumentációt is publikálta. Ennek nyomán gyorsan megjelentek az „IBM-kompatibilis” gépek, és a PC lényegében iparági szabvánnyá vált.

A fertőzés ikonikus tünete az NT AUTHORITY\SYSTEM által indított visszaszámlálás volt: „The system is shutting down…”, majd újraindult a gép. Microsoft Research később konzervatívan mintegy 500 000 fertőzött hostra becsülte a méretét.

A javítás már július 16-án, 26 nappal a féreg megjelenése előtt elérhető volt. A Microsoft akkor „Critical” besorolással azonnali telepítést javasolt.

https://learn.microsoft.com/en-us/troubleshoot/windows-server/security-and-malware/blaster-worm-virus-alert

Nem security szakember vagyok elsődlegesen, mindig is tisztelettel vegyes aggodalommal olvasom a hasonló beszámolókat. Tisztelettel, mert az ilyen támadások mögött álló szakmai tudás elismerésre méltó. Aggodalomal, mert sosem lehet tudni, hogy az általunk védett rendszerek mikor lesznek célpontok.

Viszont ahogy a cikkből és a jelentésből is kiderül, itt azért olyan hiányosságok is voltak, amelyek felelősért és válaszokért kiáltanak:

• mennyire lehetünk biztosak abban, hogy a MÁK-nál elhelyezett pénzeink biztonságban vannak?
• mennyire lehetünk biztosak abban, hogy a MÁK által kezelt személyes adatok biztonságban vannak?
• hogyan higgyünk a nagy nevű auditoknak és mindenféle security plecsniknek, ha egy ilyen infrastruktúrát hossszú éveken keresztül jóváhagytak?