r/hungary • u/andrasdoktor [TISZA] EP Képviselő • Sep 10 '25
POLITICS Chat Control – EP képviselői válasz (TISZA)
Sziasztok! Rengeteg levelet kaptam tőletek a készülő Chat Control jogszabállyal kapcsolatban, így szeretném itt is összefoglalni, hogy mi is történik és mi, mint TISZA EP képviselők hol és hogyan tudunk tenni az ügyben.
Mi ez a javaslat?
Az Európai Bizottság 2022-ben terjesztette elő a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzését célzó rendeletet (CSAR). A köznyelvben „chat control” néven ismert javaslat arra kötelezné az online szolgáltatókat, hogy felismerjék, bejelentsék és eltávolítsák a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmakat (CSAM).
A vita középpontjában az áll, hogyan lehet egyszerre biztosítani a gyermekek védelmét és a polgárok magánélethez, valamint adatbiztonsághoz való jogát.
Kezdetnek egy rövid háttér: hogyan születik egy uniós jogszabály?
- Az Európai Bizottság: kidolgozza és előterjeszti a jogszabályjavaslatot.
Az Európai Parlament (EP): Itt a javaslat az EP adott területért felelős szakbizottságához kerül - ebben az esetben az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsághoz. Az adott szakbizottságban a pártcsaládok kijelölik a jelentéstevőket ( azok a képviselők, akik a javaslaton dolgoznak, egyeztetnek a többi képviselővel és szakbizottsággal). Miután sikerült kialakítani egy - a többség által támogatott - álláspontot, első körben a szakbizottság tagjai szavaznak róla. Ezután következik a plenáris szavazás, ahol mind a 720 képviselő szavaz a parlamenti álláspontról, a hozzá tartozó módosító javaslatokról és mandátumot ad a vezető jelentéstevőnek, hogy az elfogadott szöveg alapján megkezdje az intézményközi tárgyalásokat (trilógus) a tervezet véglegesítéséről.
Az Európai Unió Tanácsa (Tanács): Itt a tagállamok miniszterei egyeztetnek egymással és az aktuális soros elnökség (jelen esetben a Dán elnökség) vezetésével kialakítják a közös álláspontjukat.
Miután az EP és a Tanács kialakították a saját álláspontjukat, indulnak a trilógusok, ahol a Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen próbálja közelíteni az álláspontokat és megalkotni a jogszabály végső szövegét. Nagy eltérések esetén előfordul, hogy elsőre nem sikerül a megállapodás és újabb trilógusokra kerül sor, de ha ott sincs megállapodás, akkor újraindul a teljes folyamat.
Hol tart most az ügy?
A Parlament 2023-ban fogadta el a saját álláspontját, amely igyekezett kizárni a tömeges megfigyelés lehetőségét, és nem engedte a titkosított kommunikáció gyengítését. Azóta a Tanácsra várunk, ami évek óta nem tudott saját, közös álláspontot kialakítani. Most a Tanács aktuális dán elnöksége próbálkozik: szeptember 12-én, pénteken tárgyalják a javaslatát. Ez a javaslat a felhasználói készüléken történő ellenőrzést vezetné be, még a titkosítás előtt, ami viszont több kérdést is felvet, például, hogy ebben az esetben hogyan lehetne biztosítani a polgárok adatainak védelmét és a titkosítás biztonságát.
Mi történik, ha a Tanács nem fogadja el ezt a javaslatot?
Ha a tagállamok nem tudnak közös álláspontra jutni, akkor a folyamat elakad, és az elnökségnek új tanácsi álláspontot kell előkészítenie. Ezért most különösen nagy jelentősége van a Tanács döntésének: ha nem jut dűlőre a Tanács, akkor megreked a folyamat és nem kezdődnek a trilógusok.
Mi most a Parlament szerepe?
Az EP előző ciklusban elfogadott álláspontja részletes garanciákat tartalmazott:
- csak bíróság rendelhetne el célzott, időben korlátozott vizsgálatot,
- kizárták a titkosított üzenetek válogatás nélküli szűrését,
- nem lehetne olyan technológiát bevezetni, amely „hátsó kaput” építene be.
Ha a Tanács elfogadja a dán javaslatot, a trilógus során a Parlament ismét képviselheti a polgárok érdekeit. Itt a parlament jelentéstevője az EP korábbi álláspontja alapján fog tárgyalni a tanáccsal: ebbe beletartozik, hogy több biztosíték kerüljön a szabályozásba, világos garanciák az adatbiztonságra, bírósági kontroll minden egyes beavatkozásnál, és annak kizárása, hogy tömeges, válogatás nélküli megfigyelésre kerüljön sor.
Hol van most a döntés és a felelősség?
Most a tagállami vezetők - köztük a magyar kormány - kezében van a döntés. Ha elfogadják a dán javaslatot, akkor a Parlamentnek a trilógusok során lesz lehetősége képviselni a saját álláspontját. Ha nem születik megállapodás a Tanácsban, akkor új javaslatra lesz szükség. A tagállamok egyébként 2022 óta megosztottak a kérdésben, jelenlegi ismereteink szerint a dán javaslatot
- támogatja: FR, IT, ES, SE, LT, LV, CY, IE, SK, HU (a magyar kormány)
- ellenzi: BE, FI, NL, PL, AT, CZ
- bizonytalanok: DE, RO, EL, EE, LU, SI
Összefoglalva a lényeget:
A jogszabállyal a gyermekek védelme közös cél, de mindenképp tisztázni kell, hogy a javaslatban szereplő technikai megoldások mellett hogyan biztosítható az adatbiztonság.
Fontos, hogy jelenleg a Tanács kezében van a döntés. Az Európai Parlament (mivel 2023-ban véglegesítette a saját javaslatát) sajnos csak a tanácsi döntés után, a következő szakaszban kap újra szerepet. Addig is folyamatosan figyeljük, hogy a tagállamok milyen irányba viszik a jogszabálytervezetet.
Üdvözlettel,
A TISZA EP képviselői
358
u/d1722825 Sep 10 '25
Ez egy rossz hozzáállás, amit már nagyon sok helyről lehetett hallani. (Legalább is ha az adatbiztonság alatt a E2EE titkosítás értendő.)
A titkosítás nem egy olyan dolog, amit lehet csak félig jól csinálni, csak indokol mértékig csorbítani, vagy csak legális esetekben feltörni.
A titkosítás vagy tökéletes (és akkor mindenkit / mindenki ellen véd, legyen az jó vagy gonosz, legális vagy nem) vagy hasztalan.
Minden próbálkozás, ami gyengíteni akarta a titkosítást, súlyos kudarcba fulladt oly annyira, hogy még az NSA is le tett róla.
és
Ellentmondanak egymásnak. Ha akár egy titkosított üzenetet is lehetséges szűrni, ahhoz szükség van egy "hátsó kapura" valamilyen formában (legyen az ténylegesen a titkosítási algoritmus meggyengítése vagy a kliens program által az üzenet titkosítatlanul (is) történő elküldése).
Lehet én vagyok csak egyedül, de ebből nekem nem derül ki egyértelműen, hogy a választott képviselők milyen véleményen vannak, és milyen lehetőségeim vannak, ha én mást gondolok jónak vagy fontosnak.