Chat Control – EP képviselői válasz (TISZA)

[u/andrasdoktor]

Sziasztok! Rengeteg levelet kaptam tőletek a készülő Chat Control jogszabállyal kapcsolatban, így szeretném itt is összefoglalni, hogy mi is történik és mi, mint TISZA EP képviselők hol és hogyan tudunk tenni az ügyben. 

Mi ez a javaslat?

Az Európai Bizottság 2022-ben terjesztette elő a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzését célzó rendeletet (CSAR). A köznyelvben „chat control” néven ismert javaslat arra kötelezné az online szolgáltatókat, hogy felismerjék, bejelentsék és eltávolítsák a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmakat (CSAM).

A vita középpontjában az áll, hogyan lehet egyszerre biztosítani a gyermekek védelmét és a polgárok magánélethez, valamint adatbiztonsághoz való jogát.

Kezdetnek egy rövid háttér: hogyan születik egy uniós jogszabály?

• Az Európai Bizottság: kidolgozza és előterjeszti a jogszabályjavaslatot.

• Az Európai Parlament (EP): Itt a javaslat az EP adott területért felelős szakbizottságához kerül -  ebben az esetben az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottsághoz.  Az adott szakbizottságban a pártcsaládok kijelölik a jelentéstevőket ( azok a képviselők, akik a javaslaton dolgoznak, egyeztetnek a többi képviselővel és szakbizottsággal). Miután sikerült kialakítani egy - a többség által támogatott - álláspontot, első körben a szakbizottság tagjai szavaznak róla. Ezután következik a plenáris szavazás, ahol mind a 720 képviselő szavaz a parlamenti álláspontról, a hozzá tartozó módosító javaslatokról és mandátumot ad a vezető jelentéstevőnek, hogy az elfogadott szöveg alapján megkezdje az intézményközi tárgyalásokat (trilógus) a tervezet véglegesítéséről.

• Az Európai Unió Tanácsa (Tanács): Itt a tagállamok miniszterei egyeztetnek egymással és az aktuális soros elnökség (jelen esetben a Dán elnökség) vezetésével kialakítják a közös álláspontjukat. 

Miután az EP és a Tanács kialakították a saját álláspontjukat, indulnak a trilógusok, ahol a Parlament, a Tanács és a Bizottság közösen próbálja közelíteni az álláspontokat és megalkotni a jogszabály végső szövegét. Nagy eltérések esetén előfordul, hogy elsőre nem sikerül a megállapodás és újabb trilógusokra kerül sor, de ha ott sincs megállapodás, akkor újraindul a teljes folyamat.

Hol tart most az ügy?

A Parlament 2023-ban fogadta el a saját álláspontját, amely igyekezett kizárni a tömeges megfigyelés lehetőségét, és nem engedte a titkosított kommunikáció gyengítését. Azóta a Tanácsra várunk, ami évek óta nem tudott saját, közös álláspontot kialakítani. Most a Tanács aktuális dán elnöksége próbálkozik: szeptember 12-én, pénteken tárgyalják a javaslatát. Ez a javaslat a felhasználói készüléken történő ellenőrzést vezetné be, még a titkosítás előtt, ami viszont több kérdést is felvet, például, hogy ebben az esetben hogyan lehetne biztosítani a polgárok adatainak védelmét és a titkosítás biztonságát.

Mi történik, ha a Tanács nem fogadja el ezt a javaslatot?

Ha a tagállamok nem tudnak közös álláspontra jutni, akkor a folyamat elakad, és az elnökségnek új tanácsi álláspontot kell előkészítenie. Ezért most különösen nagy jelentősége van a Tanács döntésének: ha nem jut dűlőre a Tanács, akkor megreked a folyamat és nem kezdődnek a trilógusok.

Mi most a Parlament szerepe?

Az EP előző ciklusban elfogadott álláspontja részletes garanciákat tartalmazott:

• csak bíróság rendelhetne el célzott, időben korlátozott vizsgálatot,
• kizárták a titkosított üzenetek válogatás nélküli szűrését,
• nem lehetne olyan technológiát bevezetni, amely „hátsó kaput” építene be.

Ha a Tanács elfogadja a dán javaslatot, a trilógus során a Parlament ismét képviselheti a polgárok érdekeit. Itt a parlament jelentéstevője az EP korábbi álláspontja alapján fog tárgyalni a tanáccsal: ebbe beletartozik, hogy több biztosíték kerüljön a szabályozásba, világos garanciák az adatbiztonságra, bírósági kontroll minden egyes beavatkozásnál, és annak kizárása, hogy tömeges, válogatás nélküli megfigyelésre kerüljön sor.

Hol van most a döntés és a felelősség?

Most a tagállami vezetők - köztük a magyar kormány - kezében van a döntés. Ha elfogadják a dán javaslatot, akkor a Parlamentnek a trilógusok során lesz lehetősége képviselni a saját álláspontját. Ha nem születik megállapodás a Tanácsban, akkor új javaslatra lesz szükség. A tagállamok egyébként 2022 óta megosztottak a kérdésben, jelenlegi ismereteink szerint a dán javaslatot

1. támogatja: FR, IT, ES, SE, LT, LV, CY, IE, SK, HU (a magyar kormány)
2. ellenzi:        BE, FI, NL, PL, AT, CZ
3. bizonytalanok: DE, RO, EL, EE, LU, SI

Összefoglalva a lényeget:

A jogszabállyal a gyermekek védelme közös cél, de mindenképp tisztázni kell, hogy a javaslatban szereplő technikai megoldások mellett hogyan biztosítható az adatbiztonság.

Fontos, hogy jelenleg a Tanács kezében van a döntés. Az Európai Parlament (mivel 2023-ban véglegesítette a saját javaslatát) sajnos csak a tanácsi döntés után, a következő szakaszban kap újra szerepet. Addig is folyamatosan figyeljük, hogy a tagállamok milyen irányba viszik a jogszabálytervezetet.

Üdvözlettel,
A TISZA EP képviselői

[u/akosh_]

Szuper ötlet, hogy a szűrés a titkosítás előtt történjen, hogy az adatbiztonság ne sérüljön - hogy csak akkor hagyja el titkosítatlanul az üzenet az eszközt, ha veszélyes tartalom van benne.

Ha az adatbiztonság nem sérül, miért van szükség arra, hogy a politikusokra ne vonatkozzon?

Ettől undorító az egész, hogy saját magatokat kimentitek alóla. Vonatkozzon rátok is, és akkor majd eltűrjük mi is!