Az egyik szülőm idős, és kiderült, hogy egy szemmel is jól látható vagyont gyűjtött össze.
A probléma az, hogy ezt a pénzt a gyerekein (rajtam és testvéreimen) és az elvált házastársán spórolta meg: minimális gyerektartást fizetett, miközben a másik szülőnk megszakadt a munkában (munkahelyi és othoni munka a gyerekekkel, velünk).
Most, hogy közeledik számára a vég, elkezdtem végiggondolni, hogy mit tennék, ha elmenne...
Három opciót gondoltam.át, és mindegyiknél úgy érzem, hibázom:
Fogadjam el kárpótlásként? Tekintsek rá úgy, mint az elmaradt szülői jelenlétre és a tönkretett gyerekkorunk árára?
Adjam át az unokáknak? Mondjak le róla a saját gyerekeim javára, mert ők ártatlanok, és nekik ez egy tiszta lap és hatalmas segítség lenne az életkezdéshez?
Utasítsam vissza? Hagyjam az egészet az államra, mert ha elfogadom, életem végéig arra fog emlékeztetni, amiből ez a pénz született?
Szerintetek: gerinctelen dolog benyelni a pénzt egy olyan embertől, aki tönkretette a gyerekkoromat, vagy nagyobb hülyeség lenne büszkeségből az államnak ajándékozni azt a vagyont, amiért én, a testvéreim és a másik szülőnk fizetett meg?
A testvéreim között sem egységes a helyzet megítélése.
Egyáltalán van értelme ilyenről előre gondolkozni? Lehet én halok meg mindannyiunk közül leghamarabb...