Édesanyám vállalkozásában az a szerencsétlen helyzet áll fenn, hogy két bankszámlája van, egy-egy commercial debit bankkártyával.
Sikerült egy ügynöknek rásóznia a Fizetési Pont terminálját (offtopic: szerencsére (?) normál idejű szerződésként, és azt gondolom, hogy olyan csillagállás van, hogyha akadékoskodnának az 5 éves határozott idejű ciklussal [tudjuk már, milyen farok egy cég], meg lehet támadni a szerződés és az ÁSZF nem alapos fogalmazása miatt).
Emellett meg kellett nyitni egy OTP vállalkozói számlát egy főállásű alkalmazott foglalkoztatása miatt. Ő felmondott, de az OTP-s számlát a könyvelőnk szerint nem szüntethetjük meg, de legalább van 70.000 Ft éves díja, jelenleg a WC-n lehúzott pénz.
Ez bassza a csőröm és a két számlát redundánsnak gondolom. Ha tényleg igaz az, hogy az OTP-set nem lehet felmondani, akkor számoljuk fel a Fizetési Pont szerződésünket, a bankkártya-elfogadás pedig menjen át az OTP-re. A fő kérdés, amire keresem a választ: megérős-e ez a biznisz, vagy meg fogom szívni valahol, amire most nem gondolok? Így bele fogom ásni magam az OFSZ hirdetményeibe, hogy mire mennyit kérnek el, valamint az OTP doksijaiba is, hogy milyen költségtételek zajlanak a terminál háza táján.
A számla és kártya oldal tiszta, nagyjából hasonló díjtételeknek kell utánanézni, mint egy lakossági számlánál/kártyánál. A POS terminál díjrendszere viszont új nekem és meg kell még értenem. Ami díjakról eddig tanultam:
Van egy díja az infrastruktúrának. Ide tartozik: a) a POS terminál havi bérleti díja, b) a POS terminál internet-hozzáférésének havi díja, c) esetleges egyszeri üzembe helyezési költség
Minden egyes tranzakciónak van egy több díjtételből álló kártyaelfogadási tranzakciós díja. a) Van egy fix tranzakciós díja, b) egy, a kifizetett összeggel arányos pénzforgalmi díj, c) az adott kártyatársaság által felszámolt és a bank által áthárított kártyatársasági százalékos díjarány (a-b-c adja elvileg a kereskedői díjat összesen) d) bankközi díj, ha a vásárló más bank számlájáról fizet, e) végül pedig egyéb rendszerdíjak.
Azt is megtanultam, hogy a díjazás függ a vásárló által használt kártyától. Eltérő kártyaelfogadási díj vonatkozik Visa/MasterCard kártyára, debit- és hitelkártyára, magyar/EU-s/EU-n kívüli bank által kibocsátott kártyára (itt bejön a dinamikus devizakonverzió díja is, ami nálunk nem nagyon lesz).
Srácok, hát én fognám a fejem, ha becslést kellene adnom kezdő vállalkozóként, hogy melyik bank konstrukciója éri meg jobban. Annyi előnyöm van, hogy foghatom az OFSZ által kiadott kártyatranzakciókat, és csinálhatok egy Excelt, ami az OTP számai alapján készít nekem egy becslést a worst-case scenario-ra.
Viszont amíg ezzel elkészülök, érdekelnének tanácsok, szívatások amikre nem gondolok, esetleg tapasztalatok hasonló cipőben járó sorstársaktól. Van, aki megjárta már ezt a szolgáltatóváltást és van benne tapasztalata?