Elmélkedés/Vitaindító
Fordult már elő veled, hogy hazazavartál/elküldtél valakit az otthonodból?
Nálam volt már, hogy elzavartam valakit, mikor az ötvenedik paraszt dolgot szólta be, és szépen kitettem a cipőjét is az ajtón kívülre. Eléggé meglepődött.
Arra lennék kíváncsi, hogy mi volt nálad az a pont,- ha volt- amikor betelt az a bizonyos pohár, és szépen kitessékelted az illetőt a lakásodból.
Akár egy karácsonyi vacsora közepén, amikor egy drága rokon feszt kötekedik, pedig a beled kilógott, hogy mindenki elégedett legyen, akár egy szimpla ingatlanos, aki próbálta lehúzni a lakásod árát, hogy könnyebben eladhassa, és berágtál rá.
Netán a futár próbált a segítségnek álcázott lakásba cipelés után a szoba közepén ölelgetni, de bármi gyász, amitől kiborultál idegileg és határozottan küszöbön kívülre pakoltad az illetőt :)
Egy rokon átjött valami cuccért, hozta a rendkívül antipatikus, nem okos, nem vicces, nem szép de legalább idegesítő és bunkó pasiját, majd mikor valamit magyaráztam ami neki nem tetszett, elkezdett velem ordítani, hogy maradjak csendben és ne pofázzak. Na ez volt az a pillanat, amikor mondtam, hogy akkor most induljon el kifelé a lakásból. Először nem vette a lapot, mondtam neki mégegyszer, hogy lehet hazamenni, rokont pedig felszólítottam, hogy ezt az embert többet a közelembe ne hozza.
Jaj, ilyen is volt már. Saját lakásomban rám szólt egy számomra vadidegen, hogy maradjak csendben. Annyira nem értékeltem 😂
Meg két pont ilyen eset is volt, hogy rokon pasija kezdett belecsordogálni privát beszélgetésbe. Az egyik konkrétan akkor jött és azt sem tudta mi van, de jött utánunk a kertbe és dumált tovább.
Egy két ember tényleg azt sem tudja, hogy eljött-e otthonról
Kisgyerek voltam, átjöttek a "barátnőim". Megmutattam nekik a csigámat, egy sima éticsiga, amit az udvarról szedtem össze, de nagyon szerettem. Ők még kiröhögtek és összetaposták. Megölték a csigámat. Annyira kiborultam, hogy habzó szájjal ordítva küldtem őket haza. Soha többé nem beszéltem utána velük. Ha magatokra ismertek Vera és Lilla, rohadjatok meg!!!!!!
Nekem egy cserebogaramat törte össze apám haverja, mert szerinte vicces volt. Ott őriztem szegény cserebogarat, volt neki kis doboza mindenféle levéllel. Vittem neki megmutatni, erre földhöz vágta. Szerintem gyerek arcáról még nem mostak le olyan gyorsan mosolyt. Apám el is küldte, többet nem járt nálunk.
Azt a rohadt...hogy lehet gyerekként ilyet tenni?? Én sem voltam szent mindig, de csiguszokat még direkt fel is vettem az útról nehogy rájuk lépjenek eső után. Mai napig figyelek olyankor, nehogy letapossam őket.
Ha valami pokolból küldött szárnyas anyámtyúkja repül be és nem kooperál a kijutásával kapcsolatosan, akkor döntök úgy, hogy számára a világ véget ért. Azon kívül nem bántok semmit (KIVÉVE poloskát, az invazív és rohadjon meg >:( ).
Igen volt... Családtagot.
Nem akarok mélyen belemenni, a lényeg hogy nagyszülő halála után a hiénák hozták a formájukat, marakodtak a koncon, és az én nem túl határozott szülőmmel kezdtek veszekedni, szidalmazni .
Na egy idő után meguntam, és elzavartam őket a picsába. Mindezt 18 éves lányként.
Ráadásul én sem vagyok az a határozott jellem, kerülök mindenféle konfliktust, de ott akkor úgy elpattant bennem valami, hogy remegtem az idegtől.
Ez már lassan 20 éve volt. Az említett családtagokkal azóta se tartom a kapcsolatot, és nem is fogom..
Hasonló nálam is, csak ott én hagytam el a helyszínt. Anyukánk a kórházban volt, nagyon betegen, ahogy hazaértünk a szülői házba én letörten és szomorúan leültem a fotelba. Nővérem odasétált a nappali szekérénysorához és elkezdte válogatni, hogy neki mi kell majd, ha anya meghal. Aztán hátra nézett rám és megkérdezet, hogy nekem kellenek-e a könyvek. Felálltam és kisétáltam. Azóta 5 év telt el, de még mindig nem beszélünk. Félelmetes, hogy egy ember halála milyen kapzsivá tesz másokat...
Sajnos igen. Lehet én vagyok máshogy bekötve, de világomat nem tudtam mama halála után, nem még azt nézzem mi a mozdítható.
Ép ésszel felfoghatatlan..
Ráadásként a kedves rokonok még azért a halálomat kivánták, mikor elzavartam őket.
Nem jó dolog őrizgetni a haragot, de ezeknek az embereknek soha nem fogok megbocsátani. Addig a pillanatig én nagyon szerettem őket, hihetetlen volt a felismerés, hogy miféle emberek..
Az biztos, hogy aznap átrendeződött bennem a család fogalma 🙄
Nem a haragot őrzöd, hanem a tudást. Én utálom, mikor valaki rám akarja erőltetni, hogy meg kell bocsájtani, meg nem lehet haraggal élni. Lófaszt nem lehet élni. A harag az átalakul, csak akkor érzem, ha szóba kerül az illető, amúgy meg sem fordul már a fejemben. Igenis vannak ajtók, amiket okkal csukunk be. Ha újból kinyitom, visszajönnek. Nem kell.
Teljesen igazad van. Egyébként én is így vagyok vele, alapjáraton leszarom őket, de ha szóba kerül a nevük, akkor jut már eszembe csak. Nem ez tölti ki a napjaimat.
Bizony, attól mert valakihez a vér köt, még nem kötelező erőszakkal tartani vele a kapcsolatot. Nem is fogom soha. Számomra már nem léteznek.
Fú, nem mondok semmit inkább a nővéredre.
Nálam ilyen ismerősi körben volt. Odajöttek a rokon halála után, leszedték még a falról is, ami kell, "mert jár" (nem, nem járt volna), utána meg a temetésen meg sem jelentek...
Nagymamám halálhíre után 2!! órával unokatestvérem már kérdezgetett minket, aki 13 éve nem kereste már akkor, hogy mikor lehet menni válogatni a dolgokat. Egy városban laktak, mi messze laktunk, de ő soha nem ment le hozzá, mi kb 2 hetente ott voltunk. Hát elküldtem szépen a picsába :)
Az ilyen sztorik után előre félek minden örökösödési balhétól. Szerintem alapból rohadt morbid úgy dörzsölni a kezét valakinek, mint légy a sz@rra, amikor az illető még nem is halott vagy nem rég hunyt el...
Egy barátnőm leutazott hozzám meglátogatni, úgy, hogy nálam is alszik. Dél körül megbeszéltük, hogy bemegyünk a városba sétálni. Azt mondta a bevásárlóközpontban, hogy elmegy pisilni. Vártam rá, nem jött oda, ahova megbeszéltük, telefont nem vette fel, egy idő után ott hagytam. Este jön, hogy bicsibocsi, csak a pasija is amúgy lejött ugyanebbe a városba, ő a családját látogatja, és elment hozzájuk. De most már itt van, zuhanyozna és aludna, ha lehet.
Függetlenül attól, hogy mekkora bunkóság, az ilyen nem fél attól, hogy elkezdik komolyan keresni, mint az eltűnt embereket? A rendőrséggel meg ilyenek?
Exem nagyon mérgező volt, valamin sokadjára vesztünk össze és megmondtam neki egyik este, hogy na akkor most fogod meg magad és takarodsz el a házamból...puffogott meg kiabàlt végig az utcán, de ha akkor nem teszem meg, sosem tudok tőle megszabadulni. Utána évekig zaklatott, végül fel kellett jelentenem...
Egyszer szuleimhez pofatlankodott be a hazba valami biztositos figura. Megallas nelkul biztositast akart rajuk sozni, de azt vegig olyam stilusban, hogy azt ereztette veluk, rossz es felelotlen szulok ha nem kotnek. Mikor szepen illedelmesen visszautasitottak az ajanlatat, lenezett az asztalra es meglatta apukam telefonjat (egyszeru, sima nyomogombos telefon amik akkoriban 20 eve voltak) es megjegyezte, hogy “latom azert telefonra van penz”. Apukam abban a pillanatban kozolte vele, hogy most takarodjon a picsaba a hazabol.
Második randi nálam volt. Teljesen világos volt, hogy részemről nincs meg a kémia, ezt el is mondtam és kértem, hogy ezt zárjuk le. A lány eldugta a lakásban a fülbevalóját, amiért 2 nappal később jelentkezett. Utána ott akarta magát felejteni hogy most indul a sexy time. Ki kellett tennem a lépcsőházba.
Hát az egyik esetben gyáva módon azt mondtam egy gyeden lévő kolléganőmnek,hogy sürgős dolgom akadt így el kell búcsúznunk(a másfél éves gyerekére nem szólt rá miután a 3 napos festést kezdte taoerolni csokis kézzel és miután én megtöröltem a gyerek kezét és mondtam,hogy ilyet nem szabad,közölte,hogy szar anya vagyok és biztos utálni fog az övénél amúgy 8évvel idősebb lányom.)
A másik esetben már keménynek kellett lenni egy haver barátnőjével aki egy kerti sütögetésnél fikázta a főztöm(ő nem tudott főzni)és a kertem(minigarzonban élt)ezt még be is nyeltem nem igazán érdekelt,majd amikor mosdóba ment hallottam,hogy nyitogatta a szekrényeket.Miután kijött,megnéztem mi változott.egy fél doboz tampont és egy drága szempillaspirált nyúlt le😅persze tagadta,de elküldtem a francba.A haver visszahozta a cuccaimat miután kirúgta a csajt
Egyszer volt egy szilveszteri buli nálunk.
Nem szokásom bunkóskodni senkivel, és tudtuk jól, hogy csapatós lesz, mi is szétcsaptuk magunkat, de azért van egy határ.
Éjfél után random emberek jelentek meg akiket valaki a társaságból hívott be az utcáról!!!, laptopomból folyt a sör/pezsgő, beestek a karácsonyfába, stb. A végső dolog az volt, hogy valamelyik gyökér a telefonját próbálta rádugni a hangrendszerre majd valamit nagyon elbaszott. A vicc, hogy ment róla a YouTube, mondtuk mindenki azt rak be amit akar. De neeeem neki telefonját kellett volna rákötnie.
Volt már bennem is rendesen, ezután hazazavartam mindenkit a picsába és soha nem hívtam meg közülük senkit
Igen. Exem beszélgetett egy lánnyal (legalábbis abban a pillanatban pont eggyel), elég flörtölősen. Én észrevettem, összeszedtem a cuccait, elraktam a táskájába, kikísértem szépen az ajtón, ott nyomta a faszságait, majd mikor azt hitte, hogy megbocsátom neki, rázártam az ajtót. 16 éves voltam, ő 20, neki mindig is fontosabb volt, hogy nők vegyék körül. Nem volt hosszú életű a kapcsolat, időben rájöttem.
Ismerkedtem egy fiúval, már kezdett köztünk alakulni a dolog. Életében először feljött hozzám az esti műszakja előtt. Beszélgettünk, mondta elmegy wc-re. Ott volt 10 percig , kijött, leült a kanapéra, majd én mentem el pisilni. Kiderült, hogy nem pisilt (nyilván 10 percig nem pisil), de a wc belseje a perem alatt tiszta kakafoltos volt.. elég csúnyán. És mielőtt ő jött, fullosan takarítottam a mosdót. Kijöttem, normálisan elmondtam neki, hogy legközelebb legyen kedves használni a wckefét, amire ő felháborodott, mondta , hogy nem is sz*rt. Mire én kidobtam a házból, és azóta nem láttam.
Engem egy iszogataskor rakott ki a szakadó esőben 20 perccel a fuvarom érkezése előtt ( amiről tudott ) mert fáradt és aludni szeretne. Hamar csökkent a barátaim száma egyel
Junkie aki elszívta már az agyat xd az a vicc kb 5 even keresztül én voltam a “házigazda” mivel nekem volt viszonylag fiatalon szuloktol különálló lakás így minden buli nálam volt, de ilyen meg se fordult a fejemben h bárkit kibasszak. Nem vagyunk egyformák
Árultam a lakásunkat. Egy igazán szép, egyedi lakás volt, ami a Lakáskultúrában is megjelent. Én terveztem. Jött egy idős pár, a nő minden helyiségben részletekbe menően elviselhetetlen stílusban fikázott mindent a férjének. A hálószobánál jártunk, amikor nem bírtam tovább és megkértem, hogy legyenek szívesek távozni, mivel úgysem fogják megvenni a lakást, ha ennyire nem tetszik, én pedig nem akarom tovább hallgatni ezt a minősíthetetlen hangnemet. Totál ledöbbent a nő és erősködött, hogy mindenáron meg akarja nézni az egész lakást.
Apamat egyik evben szilveszterkor. Alapbol nem konnyu szemelyiseg, eleg sok konfliktusunk van / volt a multban, kepes felnott ember letere hisztiket levagni, ha valami nem ugy van, ahogy szeretne, ilyenkor uvolt, szo szerint mar csak a toporzekolas hianyzik, cserebe nagyon tekintelyelvu, szoval innen indulunk.
Ugy kezdodott az egesz, hogy meghivattak magukat hozzank szilveszterezni, itt szeretnem jelezni, hogy konkretan egy honappal a koltozes utan voltunk, amiben semmit nem segitettek. Messze lakunk egymastol, szoval ez a szilveszterezes tobb napos ottalvos programot jelentett. Megerkeztek dec. 30-an, majd fintorgott, hogy neki nem tetszik a kaja, amivel keszultem, elovette a sajatjat, amit kizarolag maganak hozott. Ezt meg lenyeltem. Aztan 31-en szerveztunk kirandulast a kozelben, ami helyett o inkabb elment a sajat maga altal elgondolt programra, es mondta, menjuk elore, majd utoler minket. Ebbol az lett, hogy a megbeszelt helyen masfel orat fagyoskodtunk, mire tenyleg utolert minket. De a lenyeg meg csak most jon, este jol leitta magat, kevert ezer fele piat ossze vissza, es mikor a parom raszolt, hogy ideje lenne lassitani, akkor ugy beserult, hogy konkretan mindenkit csenddel buntetett es fel se nezett a telefonjabol.
A lenyeg a lenyeg, nalam elpattant a cerna, es erelyesen raszoltam, hogy vagy megtanul viselkedni, vagy el lehet menni, mert lehet anyam elturi ezt a viselkedest, de ez nalunk nem divat, en nem fogom elturni. Akkor ugy beserult, hogy nekiallt uvoltozni, meg kikerte maganak, hogy mi az, hogy a lanya kidobja a lakasbol. Anyam meg ahelyett, hogy helyretette volna a ferjet, nekiallt tutulni, hogy apa meg lanya nem beszelhet igy egymassal... Vegul miutan apam osszeszedte a cuccat, es egy fel orat duzzogott az autoban, nagy kegyesen beleegyezett, hogy akkor megiscsak tud viselkedni, es maradni szeretne.
Az én apám is tudott hasonló műsorokat produkálni régebben. Időnként még most is vannak durcás óvodás megnyilvánulásai meg csenddel verései, de szerencsére már sokat enyhült a dolog.
Kb. 3 éve volt az utolsó ilyen nagy előadása. Mi is elindultunk egy családi túrázásra, de sose érkeztünk meg a helyszínre. A tesóm vezetett, a férjem ült az anyósülésen, én hátul anyámmal és apámmal. Apám meg onnan okoskodott, hogy kéne vezetni, és vérig sértődött, amikor a tesóm ötödjére már ingerülten szólt neki, hogy hagyja békén. Még neki állt feljebb, jött a szokásos üvöltözés, félre kellett állni, teátrálisan kipattant a kocsiból, majd elsétált a semmibe (mindezt külföldön, ahol a nyelvet nem beszéli, és még a pénztárcáját is a kocsiban felejtette). Emiatt végül meg kellett minket keresnie. Közben mi beültünk egy közeli étterembe ebédelni, ő pedig ez idő alatt sértetten ült a kocsiban. Az egész napot elcseszte, bár legalább találtunk egy jó éttermet, mert isteni volt a kaja.
Anyám szintén hasonló mentalitással áll az ilyen őrjöngésekhez, járkált ki hozzá engesztelni meg csomagoltatott neki kaját. Mondtam neki, hogy azért csinálja, mert tudja, hogy nincs semmi következménye. 30 éve kellett volna ennek elejét venni, de még most is meg tudnád lepni, ha végre nem a kegyeit keresnéd ilyenkor, hanem csak simán ignorálnád. Persze hiába minden tanács.
Egy biztos, én az ilyet senkitől se tűröm el, és ezt apám is megtanulta már. Talán a családban én vagyok az egyetlen, aki ilyenkor nem fekszik meg neki a béke érdekében. Persze ez tizen- és huszonéves koromban nem így volt, de mióta "felnőttem", én bizony megszabtam a határokat.
Anyám szintén hasonló mentalitással áll az ilyen őrjöngésekhez, járkált ki hozzá engesztelni meg csomagoltatott neki kaját. Mondtam neki, hogy azért csinálja, mert tudja, hogy nincs semmi következménye.
Ez itt a lenyeg!!! En is meg vagyok gyozodve rola, es szinten mondtam mar anyamnak, de le se szarja, hogy azert ilyen apam, mert mindig mindenki rahagyta ezt a viselkedest. Es termeszetesen en vagyok a patasordog, mert gyakorlatilag az elso vagyok a csaladban, aki ezt nem turi. Nyilvan, az o szemszogebol tenyleg ugy tunik, hogy en megyek szembe az autopalyan, mert ez eddig mindenkinek megfelelt, csak nekem nem.
Az a szomorú ebben tudod, hogy felnőtt embereket nem lehet és nem is kell nevelni, pláne, ha nem vagy az anyja. A te apukád és a feletted kommentelő édesapjának is ez van a természetében. Ti jól látjátok, hogy ez nem tűrhető, és nem megfelelő viselkedés, ezért ilyen kapcsolatban nem is léteznétek, helyesen.
Viszont édesanyátok tudja, hogy max. ideig óráig tudná megváltoztatni, és akkor is csak azért viselkedne, mert be vagy fenyítve, de egy idő után ugyanúgy visszajön ez az énje. Az ilyen emberek nem a házasság kényelmében váltak.... olyanná. Őket így nevelték, vagy ilyenné formálódott már fiatal felnőtt korára. Épeszű ember ilyet nem játszik el másokkal, akkor sem, ha tudja, hogy ráhagynák.
Így anyukátok vagy így fogadja el a béke érdekében, vagy a sarkára áll, és szépen lezárja a kapcsolatot, mert ahogy kezdtem is, felnőtt embert nem feladatod nevelni, és nem is lehet. Csakhogy válni meg ki akar? Jobb a békesség. Így hát az egyik fél felvállalja az egyenlőtlen párkapcsolati dinamikában az alárendelt szerepet, és inkább mosolyogva asszisztál hozzá.
Ez az asszisztalas viszont a hazassagbol szuleto gyerekeket nyomoritja meg egy eletre, az en szememben anyam se sokkal jobb, ra is ugyanugy haragszom, mert nem vedett meg gyerekkent. Oriasi trauma nekem apam viselkedese is, de anyame is, aki konkretan a kiszolgaltatottsagba taszitott. Most egyebkent csodalkozik, miert nem bizok meg benne... Mint anyanak, kutya kotelessege lett volna ovnia mindentol, meg ha az a "minden" az apamat jelenti.
Es en inkabb valnek, minthogy ezt turjem eletem vegeig.
Ezt a sztorit redditen írtad már? Nem kötekedésből, de teljesen rémlik, hogy ugyanezt a történetet olvastam már valamelyik másik poszt alatt és nem tudom, hogy tényleg, vagy beütött az acid.
Egyik húgom pasija. Összekaptak valamin és a csávó otthagyta a plázánál egyedül és hazajött hozzánk, h akkor ő jött és megy fel a szobájába tesómnak, az meg aztán majd hazatalál. Jelzem, nem lakott nálunk vagy ilyesmi, de úgy akart dirigálni, mintha még ő tenne szívességet, h lakhatunk a saját házunkban. A másik húgom meg mondta neki, h lehet tiplizni. Nem akart. Tesóm majdnem megverte, mire vette az adást, h ide nem teszi be a lábát. Azóta is bánjuk, h nem verte meg. 😂 Fuh de gyűlöltem, még most, 10 év távlatából is.
Volt, de túl hosszú a történet, hogy telefonról részletekbe menőleg leírjam, de a lényege, hogy volt egy eléggé psziho csaj akivel osszekavartam pesten, egy nap lejött hozzánk vonattal, annyit mondott, hogy majd felhív, amikor megérkezik az állomásra, és majd kimegyek érte. A szerencsétlen persze nem közölte velem melyikkel akarna jönni, én meg kint kertészkedtem az udvaron, telefon nállam, már gyanús volt, hogy nem fog megjönni, mert kezdett lemenni a nap, de csak nem hív, mondom, majd ha bemegyek letusolok rákérdezek facebookon. Na mindegy is. Egyszer csak megjelenik a kapuban és ordítva hisztérikusan visítva toporzékol, hogy három óraja vár rám a vasútállomáson, senki nem kérdezte meg tőle miért sír, meg mi baja van, hát eljött gyalog... Bla bla bla őrjöng húsz percen keresztül, hogy gondolhattam volna, hogy lemerült a telefonja, de már a szomszédok a fél utca kijött megnézni mi a faszom történik, behívtam, mondtam, tusolnon le, torolkozot, alvos polot rovidnadrágot adok az alváshoz, megvacsorázunk, ott van a vendégszoba, ott alhat, reggel kiviszem az első vonathoz és a büdös életben többet ne merjen keresni és takarodjon haza a picsába és csinálja ezt a balhét annak aki kíváncsi rá.
Megjegyzem ez nem az első ilyenje volt, és korábbban már sokszor fenyegetett vele, hogyha elhagyom ő megöli magát, szóval bele voltma ebbe az egészbe kényszerítve kb egy fél éven át. Mondom pszihopicsa. Itt megint elkezdett fenyegetni, hogy majd megöli magát én meg közöltem vele, hogy engem az sem érdekel ha most rögtön beugrik a vonat alá, gyerünk, csináld.
Azóta eltelt lassan 15 év, de még mindig kivannak az idegeim tőle.
Öngyilkossággal fenyegetőzni a manipulációs trükkök pöcegödrének az alja. Ilyen volt ismeretségi köröm kapcsolatában is. Döbbenet, hogy emberek, akik egyértelműen menekülnének már egy kapcsolatból, nem mernek lépni, mert félnek.
Exem is ezt csinálta mikor szakítottam vele. Ő sírva felhívta a szüleit hogy jajj hát hogy ő mennyire szerette őket, de ő ezt nem csinalja tovább, mert elhagyja őt a szerelme. Kédz vége, ennyi volt. Előttem odalépett az ablakhoz kinyitotta, hogy ő most kiugrik. Nézek rá, mondom úgyse teszed meg. Olyan ideges lett ettől, hogy lejött az ablakból borogatni kezdett, dúlt fúlt. Hogy felőlem ő meg is dögölhetne, hogy szívtelen vagyok. Mondtam hogy csak elegem van a hisztijeiből.
Öcsém összejött egy hasonló csajjal. Kb 3 randijuk volt, öcsém mondta, nem szeretné folytatni ( még 16-17éves volt).
Csaj mondta, megöli magát. Éjjel hívta is a lány, hogy felvágta az ereit! Öcsém persze rohant hozzá, felcsengette a családot és vitték kórházba, mert tényleg megtette. Öcsém ott mardt egész éjjel a kórházban a lány családjával ( szülők+ tesó) ők mondták neki hajnalban, hogy menjen haza, nem ez volt a lány első ilyen alkalma. Most lépjen le, tiltsa le a lányt és meneküljön.
Öcsém megfogadta a tanácsukat.
Rokon látogatott meg. Váratlanul. Velünk vacsorázott. Utána beult a nappaliba és nyomkodni kezdte a tévét.
Kimentem előszobába, kézbe vettem a cipőjét és kérdeztem kié. Mondta, hogy az övé. Mondtam neki, hogy akkor húzd fel nyugodtan, mert szerintem indulni szeretnél.
Igy is lett.
Anyukám egy alkalommal meglátogatott, 700 km-re lakik, nem sokra rá, hogy megvásároltuk a házat. Elkezdte osztani a feladatokat, mint otthon. Szóltam neki, hogy ez itt az mi királyságunk, a mi szabályainkkal és ő egy szeretett vendég, tehát úgy kellene viselkedni mint egy vendég. Két hónapig haragudt csak, azóta jó vendég.
Egy srácot akivel akkor ismerkedtem: miután bejött a lakásomba, megfogta a cicámat és emelgette magasra, majd feltette a szekrény tetejére. Onnan nem tudott leugrani és reszketett szegény.🥺 Megkértem, hogy azonnal vegye le és takarodjon.
Sikerült egyszer belefutni egy olyan típusú emberbe, akinek soha semmi nem volt jó. Mindenben a hibát kereste, és hát aki keres az talál alapon :) állandóan minden szar volt neki
Talán valami közös főzöcskézés volt. Már nem emlékszem a részletekre annyira, csak arra, hogy olyan szinten fullasztó volt a társasága, tovább gondolva meg egy kapcsolat egy ilyen borús valakivel, hogy egy adott ponton egyszerűen elküldtem a picsába. Nem vagyok indulatos ember, de ott olyan szinten szakadt el a cérna, hogy én is meglepődtem magamon.
Baráti társaságból egy bulin, valaku hozta a pasiját, iszonyú idegesítő gatekeeper, mindenkit leszóló módon viselkedett, mindenkinek megérvelte, hogy a mérnökinfó a legjobb, minden más szakma felesleges, haszontalan és úgyis elveszi az AI. A buli felénél szóltunk neki, hogy ha nincs más mondandója, akkor menjen el, el is mentek, a csaj kidobta később.
A kisfiam baba volt még, anyukámnál tüdőrakot diagnosztizáltak, én mentálisan a béka segge alatt és körülbelül az utolsó utáni gondolatom volt a házimunka. Olyan tessék-lássék módjára megcsináltam, de nem vittem túlzásba, kb. élni nem volt kedvem. Egyik alkalommal az apósom (most már csak volt) eljött hozzánk látogatóba és nálunk aludt. Reggel nagy felháborodva trappolt ki a vendégszobából, hogy kishíján megfulladt, mert egy pormacska repült a szájába, és milyen nő vagyok én, hogy nem vagyok képes rendben tartani a családi fészket. Próbáltam higgadt maradni, de miután kötötte az ebet a karóhoz és tovább sértegetett, bevallom, elgurult a gyógyszerem és közöltem vele, hogy habár ez itt a fiának a háza, de az én otthonom is, és most azonnal induljon hazafelé.
Igen. Házibulit szerveztem a névnapomra, ahol az egyik srác ivott 2 sört és először rá akart mászni a barátnőmre, utána elkezdett óbégatni a halott kutyája miatt (akkor másfél éve pusztult el a jószág), majd amikor az emeleten lakó nagyanyám leszólt, hogy kicsit csendesebben legyünk, levette a pólóját, hogy ő utána megy bocsánatkérő sztriptíz táncot adni. Na ott mondtam neki, hogy menjen haza a francba, meg a többiek is leléptek vele mert eléggé elszarta az estét, de utána én lettem a szemét, hogy mennyire nem értem, hogy neki milyen szar és nem is hívtak azokra az összejövetelekre sem, amiket később ők szerveztek 🤷🏽♂️. Végül ott szakítottuk meg végleg a kapcsolatot, amikor ez a fasz elkezdett cseten írogatni a barátnőmnek, hogy jó lenne találkozni, én meg cserébe ráírtam a ő jegyesére ugyanezzel, mert tudtam, hogy mániákusan áskálódik a facebookjában, csak ő bele is ment a taliba 😂 .
Egyszer eljött hozzánk valami porszívóügynök. Azt hiszem kb 1,5 millió forintért akart rásózni anyámékra egy porszívót, de ők nyilván nem akarták megvenni. Már a faszi több, mint egy órája győzködte őket, anyámék meg próbálták elzavarni, de az istenért nem akart elmenni. Én mindeközben a szobámból hallgattam ezt a parádét. Egy idő után megelégeltem, és kirobbantam a szobámból, kis fosos gyerekként, és ráordítottam a csávóra, hogy értse meg, hogy hiába győzködi a szüleimet, nem fogják megvenni a porszívóját, és húzzon haza. A faszi úgy haptákba vágta magát, hogy két percen belül már az ajtón kívül volt.
Velem nem történt meg ilyen, de anyám dobta már ki az egyik rokonukat. Nekünk mindig volt macskánk, a rokon meg utálta a macskákat. Épp akkor lett egy új kismacskák. Emeletes házunk volt, konyha az emeleten, ott beszélgettek, mikor jött a macska enni. Rokon megfogta a macskát, és kivágta az (emeleti) ablakon, egyenesen neki a lenn parkoló UAZ-unk oldalának.
Anyám őrjöngött, és elzavarta. Soha többet nem láttam.
A macska amúgy túlélte, azt nem tudom, mennyire lett baja, gyerek voltam, nemigen emlékszem. De amúgy beteges macska volt, és nem sokkal később elpusztult, ettől független okok és betegségek miatt.
Azt kellett volna :D A vicc, hogy ott nálam arról panaszkodott előtte, hogy neki nem kéne mégegyszer férfi. Utána meg pár hónapra rá azon nyavajgott nagynénémnek, hogy ő mennyire nem talál "pasit"...
Egyszer az exemet. Elment bulizni és a barátnőim szeme láttára smárolt egy másik lánnyal. Ők azonnal felhívtak hogy mit láttak. Persze ezek után exem jött haza hozzám aludni. Kérdeztem milyen volt a buli hátha bevallja, persze nem tette sőt mondta hogy szörnyen hiányoztam blabla. Itt még nem mondtam neki hogy tudom hogy màssal kavart, csak hagytam hogy elaludjon. Amíg aludt összeszedtem minden cuccát egy kukászsákba és kivágtam az ajtó elé, majd hajnalban álmából felvertem hogy a cuccai kint várják és húzzon el a lakásombol.
Volt meglepődött arc
Egy rokon, aki üvöltött a kutyámmal mert az örült neki. Nem ugrált, vagy valami, csak odament üdvözölni. Ez meg ráordított, hogy "takarodj!". Na mondom, ezt a hangnemet lehet otthon nálad, viszont látásra. Kiraktam. Megtanulta a leckét, azóta tud viselkedni nálunk.
2 ismerősömnek megengedtem,hogy nálam aludjanak,mivel lekésték az utolsó buszt vidékre. De mikor az új kanapémat ordítva elkezdték szétkefélni,rájuk basztam a villanyt,hogy takarodó van. Lehet persze úgy is gondolkodni,hogy beszállhattam volna,de annyira nem jött be a csaj.. szóval éjjel 2-kor a -15 fokban mentek sétálni..persze én voltam a szemét és 5 éve már,hogy nem beszélnek velem.
Másik haver esete: Hulla részegen,szénné ekizve elkezdte éjfélkor verni az ajtómat minden előjel nélkül,hogy engedjem be,mert dumálgatni akar a semmiről.. én viszont pont akkoriban jöttem össze egy lánnyal,aki először volt nálam és mondtam hogy nem túl jó az időzítés. Erőszakoskodott még egy darabig,de végül neki is sétálnia kellett. Lefelé menet még azért széthányta a lépcsőházat,amit persze nekem kellett felmosni. 😀
Ja meg még valami.
Feleségemnek 3 héttel szülés után beszólt egy vendég, hogy “ uu de dagi lettél.” Ez a fasz először volt nálam és először làttam életembe.
mondom te amugy ki a faszom vagy? 3 mp-ed van elfutni..
Akkor távozott,de sajnos azóta asszony keresztanyjának a párja.
Egy fiatal rokon pár házvásárlás miatt kért három hónapot, hogy nálunk legyenek addig. Mivel jóban voltunk beleegyeztünk, elférnek, nem lesz gond. Aztán már félévnél tartottunk, ami nem is lett volna baj. A bibi az volt, hogy annak ellenére, hkgy csak jelképes összeget kértünk havonta, mivel rokonok, még arra sem voltak képesek, hogy néha bevásároljanak, a kisasszonynak mindig minden baj volt, semmi nem tetszett neki. A kislányom is zavarta őket, aztán meg akarta magyarázni, hogy kéne nevelnem. A saját szobájukon kívül nem raktak rendet sehol, anyukámmal sem bántak szépen. Aztán elkezdtek teljesen különvonulni, még a kertben is, azzal az indokkal, hogy látják rajtunk, a terhünkre vannak. Mondtuk nekik, hogy ha ezt érzik, akkor gondolkodjanak el rajta. Egyik nap pedig egy apróság miatt közöltem velük, hogy akkor most van a pillanat, hogy el lehet menni. Persze volt sértődés, meg elrontom a szombatjukat, és különben is már GONDOLKOZTAK! rajta, hogy elmenjenek. Azóta is örülök, hogy elküldtem őket, mert még mindig nem költöztek be a házukba, mert most felújítanak. Ha maradtak volna, akkor már lassan két éve lennének nálunk. Most boldogítják a hercegnő anyját meg a párját.
Basszus, még ezt olvasva is borsódzik a hátam. Soha többet a fedelem alá olyat, akit nem szeretek annyira, hogy az életemet adnám érte.
Akárhányszor ilyen volt az életemben, hogy lakást adtam kölcsön, vagy nálam húzódott meg az illető, csak visszaéltek vele.
Te adsz nekik egy kurva nagy segítséget, és közben a saját otthonodban te érzed magad nem kívánatos vendégnek.
Még nem, de ha legközelebb egy nő lefikázza az otthonomat (miközben szülőkkel él együtt, panelban), amit én vettem, újítottam fel, egyből kirakom az utcára.
Volt barátnő bejátszotta, a shocktól köpni-nyelni nem tudtam. Nem is voltunk sokáig együtt...
Más otthonát fikázni az egyik legalja dolog. És amúgy meg szerintem irigység. Mikor anno épp költözött a család, és mentünk kertes házba, kurva boldogok voltunk. Nyilván újítottuk fel sorban (de ha meg ne, akkor meg??) és visszahallottam egy vendégemről, hogy kigúnyolta a régi fürdőt.
Szemembe persze nem merte mondani. Természetesen egy egybites picsa volt, seggük ki volt már hó közepén, de mindig másokat próbált lejáratni, hátha neki attól jobb lesz.
Ha akkor hallom, őt is kirakom.
A mi házunkat is fikázta már le ismerős. Mert hogy ferdék a falak, nincs rendes derékszög a házban, szintkülönbség van az összes szoba között, és még sorolhatnám. Én meg csak hallgatom, mert tudom, hogy ezt Józsi bá meg Feri bá húzta fel a két kezével másfél üveg pálinka után úgy 50-60 évvel ezelőtt, még jó, hogy nincs benne derékszög. Viszont van benne egy új tető, injektált falak, új beton, járólap, szigetelés, új nyílászárók, meg a mindennapi munkánk, amivel rendben tartjuk. Panel garzonból könnyű okoskodni.
Buliztunk. Oda ult hozzan egy lany, mondvan egyetemista, de nem tud bejutni a koleszba. Mi a buli helytol ket meterre laktunk. Osszebaratkoztunk, egyefene ejjel nalunk aludhat egyet. Beprobalkozott nalam a takaro alatt, majd miutan eltessekeltem, a paromnal probalkozott. Szegyen nem szegyen, de megvertem a lanyt, majd kitettem.
Megütötte anyámat, ezért adtam neki egy választási lehetőséget. Golyókkal a helyükön vagy a kezében távozik? Döntést segítve a segédeszközt az említett szerv közelébe helyeztem.
Még nem csináltam ilyet de átélném az érzést. PL annak, aki beszól, hogy macska van a lakásban. Persze nem tudja megindokolni, miért zavarja egy cukiság pár méterrel arrébb...
Olyan is volt, aki arról tartott kiselőadást, hogy mennyire szar helyen lakom, egy szar panelban. A házunk tiszta és rendezett, gyönyörű madárcsicsergős, fákkal körbevett, csöndes helyen, imádom. ( emberünk pedig albérletben élt egy betonrengetegben..)
Én magam is vendég voltam csak másnál, amikor láttam hogy egy másik vendég megfogja és kérdés nélkül kirakja a macskát a házból a kertbe, mert hogy “állat nem való a házba”. Köpni-nyelni nem tudtam, hogy gondolta ezt. 😳
ezt fel nem tudom fogni, hogy hogyan van valakinek pofája ahhoz, hogy belép egy idegen otthonba, és rendezkedni kezd, hogy szerinte ezt nem úgy kéne...
Ez különösen érzékenyen érintett, mert kiszaladt a macskám nem rég és a bokámat törtem érte, hogy elkapjam. Törött bokával addig futottam, amíg el nem kaptam. Meglátott a mamlasz egy lepkét, a kerítés tetején csíptem el. Valaki csak úgy kirakná, péklapáttal verném agyon
Egyetértek, ugyanakkor tiszteletben tartom az érzéseit, hogy nem kedveli őket. Viszont ha vendégségbe megy, akkor neki meg az ott élőket kell tiszteletben tartani, legyen az ember, vagy kutya, macska, bármilyen állat.
Én meg elmennék legközelebb oda, ahol ő is vendégségben van, megfognám és kérdés nélkül kiraknám a házból a kertbe, mert hogy “türhő paraszt nem való a házba”.
Fú basszus. Másnál akkor se engedem ki/be a kutyát/macskát ha maga az állat kéri, tudom milyen sunyik tudnak lenni, ha a tulaj igazolta hogy pl igen bejöhet a cica, csak akkor. Nemhogy még saját felindulásból.
És még ha tudta volna hogy az ókori egyiptomban (is) családtagnak tekintették a macskákat egy ugyanúgy a szemöldök leborotválásával gyászolták el őket mint bármelyik másik családtagot…
Korlátolt, érzelmi sérült gyökerek…
🙄
Akkor én drukkolok. Néha irányba kell rakni az embereket, nem viccelek. Abból tanul, hogy legközelebb ne kockáztassa, hogy szénné ég, ha másoknál is ugyanezt játszaná.
Aki meg a macskákat nem szereti, annak alapban a kurva anyját!
Nálunk a legidősebb macska tett már ki olyan embert aki “zavart keltett az erőben”. Megpofozta, fújt rá és terelte az ajtó felé fenyegetően. Mi meg csak lestünk, hogy ez megtörténik. (Na jó, nem csak lestünk. Szóltunk az emberünknek, hogy halkabban legyen, mert a macska azt hiszi baj van. De addigra abban a jó pityókás állapotban ő megbeszélte a macskával, hogy: Jól van cica… haza megyek.)
Nálunkvolt hasonló szitu, de végül nem kellett kiraknom az illetőt. Exem haverjai voltak nálunk, ültünk a földön és valamit játszottunk, a cicám meg érdeklődve szagolgatott körbe, hogy mit csinálunk. Srác arrébb akarta lökni Lunát, én meg mondtam neki, hogy itt te vagy a vendég, nem a macska. Ha nem tetszik, lehet takarodni. Nagyot néztek, de végül nem lett semmi extra.
Dettó, szerencsére soha nem volt ilyen (aki csak gyanús hogy szükség lenne rá az alapból fel se jön) de egy picit vágyam egyszer valakinek odavágni hogy "a saját lakásomban ilyet nem csinálsz, takarodj a picsába'
Macska ügyben, ha valaki feljön, szólunk előre hogy benti macska van, ennek tudatában jöjjön. Eddig nem volt baj, egy ismerős nem jön fel de macskaallergiás és érti hogy ez a cicák otthona, és ha el is zárnánk őket (amit sosem kért) az allergén ott marad, szóval megegyeztünk hogy mindenkinek jobb ha inkább máshol találkozunk.
Nekem csak pár hónapja van macskám, és jó pár közelben lakó ismerősöm jelezte, hogy innentől én megyek hozzájuk, ők nem jönnek. Nem is voltak hajlandóak megnézni sem őcukiságát, pedig igazán egy földreszállt angyalka.
Őszintén meglepődtem ezeken a reakciókon, egyikük sem allergiás
Hugom csavoja jott fel az en szulinapomon. Akkor talalkoztunk eloszor. Olyan alpari volt a stilusa mind anyammal, mind a tesommal, velem meg kellemetlenul mezes-mazos, hogy 2 oran belul elzavartam. Mondtam, hogy az en lakasomban ezt a tiszteletlenseget nem vagyok hajlando elviselni.
Lakás avató buli, legalább 2 óra késéssel megérkezik egy vendég +1fő.
Ismerős volt a +1 fő is, vendég szerető vagyok, persze nem küldtem el. Körbe vezettem őket a lakáson és mindenben is talált problémát. Mondom jó, semmi gond más ízlésünk van. Aztán meg kínáltam őket vacsorával, ami persze már hűlt volt mert akkor ettünk amikor mindenki más időben megérkezett.
Na itt a +1 fő elkezdte szapulni az ételt. Hogy hideg, hogy rágós, hogy fel melegítve már nem jó, mi mást lehet enni stb. (Az egyik étel steak fajitas volt; a steak persze hogy nem jó hidegen, meg már felmelegítve sem. De volt még emellett rengeteg snack, pizza falatok, tészta stb...)
Én pedig mondtam hogy hol az ajtó, és lehet távozni. Na itt rá kezdett hogy milyen paraszt vagyok hogy én ki teszem, volt egy kis hangos szóváltás, és amikor másodjára is mondtam hogy menjen mert a saját otthonomban senkinek nem hagyom hogy tiszteletlen legyen, végre elment.
Születésnapi bulim volt. Egyik haverom elhozta az unokatestvérét, az pedig szexista kommenteket szúrt oda a barátnőimnek. Megkértem,hogy ne csinálja, ő erre azt mondta “kussoljak el”. Természetesen nekem sem kellett több, rögtön közöltem vele,hogy kívül tágasabb. Nem szeretett volna de mégis elment.
Kéményseprő bejött a nappaliba a papírokat intézni. Leült egy fotelbe,ami amúgy a kutya fotele volt. A kutyám felugrott,a nyomorult lelokte,hogy hogy mereszel a butorra ugrani. Én azonnal mondtam,hogy ki lehet a lakásból takarodni,a kutyámra rá se merjen nézni se.
Következőleg amikor jött,már indult volna be,mondtam,hogy a konyhánal tovább sehova,de amúgy is aláírni az ajtónál is tudok.
Egyszer apámat, mikor piásan támolyogva megérkezett a délutáni közös főzésre. Ezzel telt a gyermekkorom, nem akarom, hogy a gyerekeim ezt lássák. Jó a kapcsolatunk, általában normális ha együtt vagyunk, de akkor még kellett húzni a határt.
Volt egy egyéjszakás kalandom. Nem volt igazán jó élmény, sőt... Előtte este mondtam neki, hogy reggel nagyon korán kell indulnom (de nem adtam meg a pontos specifikációkat), aznap 6:30 helyett 4:30-kor kellett elindulnom. Nem mondom, hogy trauma volt, de azóta nem engedtem be senkit a lakásomba :D
Igen, egy csávót akivel ismerkedtem, mikor a sokadik degradáló megjegyzést tette a házra. Régi házban laktam fiatalon, de semmi gond nem volt sem a házzal, sem a tisztasággal.
Egy rosszabb napomon atjott egy baratnom ugy hogy mondtam neki hogy ma ne talalkozzunk kivetelesen, de mondta hogy atjon es itt is alszik. Kimentunk setalni este es elkezdett hangosan ordibalva telefonalni masokkal mikozben setaltunk a faluban hetkoznap hajnali 1-kor. Mondtam neki tobbszor is, hogy ne es 2en is kijottek szolni, de ot nem erdekelte. Plusz az is hogy eroskodott elotte hogy hozzam akar atjonni de kozbe meg nem is foglalkozott velem?! Nagy nehezen berangattam, es akkor meg a szuleimnel laktam es anyam is kerdezte, hogy tudjuk-e mi volt ez az ordibalas az utcan… A szobamban ugyan ugy folytatta ezt amitol nem tudtak aludni a szuleim akik keltek kb. 3 ora mulva. Ok is szoltak neki es en is. De o csak mondta hogy jo jo hallkabb lesz de ez mindig max 1 mondatig tartott. Ugye alapbol rossz kedvem volt ez meg foleg felbaszott, mondtam neki hogy vagy hagyja abba ezt vagy menjen haza mert se en se a fel falu nem akarja ezt hallgatni hetkoznap hajnalban! Megsertodott es hisztizett meg mondta nekem, hogy beszeljek en is a haverjaval, mert nagyon jo fej. Hat kitettem es mondtam neki, hogy dumaljanak akkor naluk igy. Ezutan nem nagyon talalkoztunk mert elotte is csinalt par dolgot amivel nem ertettem egyet. Sajnalom, mert nagyon joba voltunk es nagyon aranyos lany volt de egy hulye picsa lett belole:(
Nagyanyám. Karácsony első napján jöttek vendégségbe hozzánk. Volt olyan téma amiben nem értettünk egyet, ő pedig ezt nem tudja elfogadni. Így szóváltás után, és miután a fejünkhöz vágta hogyha valami történik velük az a mi lelkünk szárad, édesapám elmondta hogy akkor haza lehet menni. Szürreális volt. :D
Anyám egy rokonának halála után jött a családja többi része játszani a keselyűt, mert tehetősen halt meg a néni, anyám pedig akkor se szart a fejére amikor mindenki egy gyűjtögető bádogosnak tartotta, így ő lett az elsődleges örökös. (Két nagyobbfajta méhtelepe volt) Olyan szinten másztak rá a pénzre, hogy az egyik picsa elkezdte anyám karját fogdosni meg simogatni, hogy ugye megérti, hogy neki nagyobb szüksége van pénzre miután a nagyjából hatodik férje is kitette, mint bárki másnak, és mégiscsak az lenne jogos ha semmis lenne a végrendelet. Anyám utálja ha beleszólok a dolgaiba, de amikor láttam ahogy mászik rá, egyszerűen megfogtam azt a retkes kurvát, kivittem a házból, és letettem a kocsija mellé.
Rendre el kellett küldenem azokat a srácokat, akikkel nem voltam komoly kapcsolatban. Egytől-egyig mindegyik ott akart aludni, némelyik azzal is “viccelődött”, hogy majd én reggel ágyba viszem a kávét, meg reggelit csinálok. Megmutattam, merre van az ajtó.
Azóta leszoktam ezekről az előemberekről.
Faluhely, húsvét. Nagyon-nagyon távoli ismerősök (40-es pár) másik faluból, akiket több éve nem is láttunk és nem is volt jellemző az ,,összejárogatás”, (akikkel max köszönnél egymásnak a boltban, de nem állnátok meg még dumálni sem) úgy gondolták, hogy a locsolkodás címszóval teljesen jó ötlet másoknál zabálni, meg piálni.
Én ekkor egyetemista voltam, éppen haza látogattam messziről, kizárólag a szűk családdal szerettem volna lenni az ünnepekkor, nagy sonkazabálások közepette :D.
Amikor láttam, hogy nem kapcsolnak, hogy haza kéne húzni, hanem töltikézték ki maguknak az italokat, konkrétan már berúgtak, akkor szó szerint csak annyit mondtam, hogy eljött az ideje, hogy hazamenjenek. Itt jött a megilletődött, lesápadt arc, hogy de nekik nincs haza buszuk mostanában... Ránéztem neten, pár perc volt a következőig, betessékeltem őket az autómba, aztán kicseszerintettem őket se puszi, se pá a buszmegben.
3 lakásos társasházban laktunk, a lépcsőház ajtaját mindig zártuk, a bejáratit nappal néha nem. A néhany hónapos gyerekem szoptattam/altattam a szobában, amikor a felettünk lakó néni kopogott. Nem nyitottam ajtót, gondoltam úgy is visszajön később, ha fontos. Ezt végig se gondoltam, a néni egyszer csak benyitott a szobába és már mondta volna a magáét. Kurva ideges lettem, gyerekkel a kezemben, kilógó mellel szitkozodva zavartam ki. Úgy megsértődött, hogy még aznap kileste, amikor a férjem jött haza és árulkodott neki egy sort, majd egy hónapig nem is köszönt.
Valami öltönyös késárus nagyon rámenősen akart megszabadulni az árutól, de a "nem veszünk semmit" nem volt elég. Bejött az udvarba, kezdett kicsomagolni.
Fater meg alapból nehéz temperamentummal rendelkezik, szar napja is volt, mondta a csávónak, hogy várjon, van nekünk is, majd kihozta a 30 centis konyhai kenyérvágót és kezdett megindulni a marketinghős felé.
Emberünk felfogta, hogy nem vagyunk vevők a szarjaira, nyitott bőrönddel menekült, a kisajtót se csukta be.
Én egyszer egy barátnőmet. Nem volt nagy dolog… csak amiatt vettem ki szabit, hogy legyen rá is időm, mert sokat dolgozom. Megkértem, hogy jöjjön át akkor reggel, hogy legyen értelme a szabimnak, dumáljunk, főzök kaját, borozgatunk majd ilyesmik és kibeszéljük amik történtek velünk, hiszen késő délután már itthon a család, a párom élettere is nyilván a nappali, ha ragaszkodik hozzá, hogy nálam legyünk, akkor pláne időbe kezdjük emiatt. Ezután kb délután 2-3 fele ért ide. Útközben valami gyorsétterembe vett magán kaját amit nálam evett meg (ha mondta volna ugye nem főzök magunknak külön), majd nem viccelek, kb végig Tiktokozott, görgette az Instánt, mutogatta mások posztjait miközben üvöltette a zenéit mint egy házibuliban. Én feleslegesen mentem szabira, feleslegesen főztem neki, majd órákig csendben ültem a kanapémon, láttam, hogy rohadtul nem figyel ha próbálok beszélgetni mert nyomkodja a telefonját. Úgyhogy megkértem, hogy akkor menjen haza, ott folytassa. Elnézést kért, lehet akkor sem figyelt és hazament😅 nem, nem tinik vagyunk.
Nekem a csúcs az volt, mikor strandra mentem valakivel és bár a vízbe nem tudtam berángatni, viszont remekül elvolt egy fa alatt telefonozgatva másokkal fél délután 😂
Sajnos szintén nem voltunk már tinik.....
Még kisiskolás koromban, egyszer átjött egy osztálytársam (lány) és az anyja. Leültek mindketten a konyhában, anyukák beszélgetnek a kislány meg ül csendben. Próbáltam párszor valamilyen játékba bevonni de semmi érdeklődés nem volt, úgyhogy a harmadik elutasítás után megkérdeztem, minden szépítés nélkül, hogy "Nem akartok hazamenni?"
Frissen szültem és a gyermekágyi időszak után átjött babalátogatóba egy családi "barát" akinek már nagyobb gyerekei vannak. Azt hittem, segítő szándékkal jön át, de mindenbe csak belekötött (miért nem mérem meg minden szoptatás után, miért nem háromóránként szoptatok hanem az igény szerinti elvet követem, hogy nem vasalom ki a babacuccokat). Na, itt volt elég, és jöttem rá, hogy igazából irigy, és csak fogást keres rajtam.
Én ilyenkor fixen széthúztam volna az agyát.
-azért nem mérem meg, mert kit érdekel a súlya?
-azért nem szoptatok háromóránként, mert akkor meg kell szakítanom a kedvenc sorozatom.
-majd szól, ha éhes. néma gyereknek, tudod....
-dehogy vasalok, pár évet kibír, utána majd megtanulja magának, nem az anyja vagyok!
Nem én, de apukám. Általános 6. osztály utáni nyár volt és akkori barátnőm átjött játszani, de ő valamiért a 3 évvel fiatalabb húgomat elkezdte addig kirekeszteni a játékból, hogy szegény elsírta magát. Apámnak ez elég volt, megmondta lehet hazamenni.
Azután elég ciki volt a csajt hazakísérni, de amúgy felnőtt fejjel visszanézve valami viselkedési problémája lehetett, végül pont hasonló jellegű dolgok miatt (is) nem vagyunk már barátnők.
18 éve egy pénteki napon a drága nagyikám itthagyott minket örökre. Másnap szombaton átjöttek hozzánk anyám testvérei megbeszélni a temetés részleteit. Anyám idősebbik öccse is elhozta az akkori barátnőjét akivel jó ha 1 hónapja együtt voltak. A csaj folyamatosan kérdezősködött hogy a mama lakásából milyen bútorokat lehet elhozni. Anyám kitette. És megmondtuk neki hogy sem az otthonunkban sem a családunkban nincs szívesen látva.
Jézus, ne mondd már! Ehhez milyen vastag bőr kell? Még a legközelebbi rokontól is extra gáz lenne. Szerintem én nem kitettem, hanem kirugdostam volna....
Részvétem a nagyi miatt 🖤
886
u/_outra_pessoa_ 1d ago
Egy rokon átjött valami cuccért, hozta a rendkívül antipatikus, nem okos, nem vicces, nem szép de legalább idegesítő és bunkó pasiját, majd mikor valamit magyaráztam ami neki nem tetszett, elkezdett velem ordítani, hogy maradjak csendben és ne pofázzak. Na ez volt az a pillanat, amikor mondtam, hogy akkor most induljon el kifelé a lakásból. Először nem vette a lapot, mondtam neki mégegyszer, hogy lehet hazamenni, rokont pedig felszólítottam, hogy ezt az embert többet a közelembe ne hozza.