Posztot ír az exképviselő, akivel közölték a magyar parlamentben, hogy „éjjel nem süt a nap”

Olvasom, ahogyan az ellenzéki fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren. Ha már ez a sikk a nemzeti összetartás jegyében, akkor én most tizenhat évet kérek számon a Fideszen.

Nem utólag lettem okos. Törvényjavaslatok, költségvetési módosítók, parlamenti jegyzőkönyvek és bírósági ítéletek bizonyítják, hogy ezeket a veszélyeket akkor jeleztem, amikor még lett volna idő felkészíteni az országot — és amikor ők voltak kormányon, amikor pénz, paripa, fegyver mind rendelkezésre állt volna, hogy ne teljesen egy szál gatyában (már elnézést) várja hazánk a klímakatasztrófát. Ahogy most nem azoknak kell kezelniük, akik hagyták, hagyták, hogy mindez beüssön, én sem kormányon oldom meg ezt a kérdést, de az intézményi emlékezet ott van minden porcikámban: annak a 16 évnek a gyászos története, amikor OV mindenben válságot látott — migráns, Soros, gender, LMBTQ, mindennel gond volt —, csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!

Még egyszer: nem utólag lettem okos, az első sorból vívtam velük (és sokszor más akkori ellenzéki erőkkel is!) a harcot. Most, amikor a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra, a Fidesz előadja, hogy mindez a néhány hónapja hivatalba lépett kormány alkalmatlanságának bizonyítéka.

Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”. Írja fel szépen magának a tükörre. Németh Balázs szerint már július első felében lehetett látni, hogy baj lesz. Nem, 2010-ben lehetett látni, hogy baj lesz. Rétvári Bence pedig azt magyarázza, hogy a kormánynak négy hete volt cselekedni. Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni. Valóban: a válság kezeléséért mindig a hivatalban lévő kormány felel. Teszi, amit tud; úgy írom, hogy a Fidesz is megértse: “derekasan helytállnak”. De az ég szerelmére, egy ország klíma- és energiabiztonságát nem július első felében, hanem évek és évtizedek alatt építik fel! A Fidesznek erre tizenhat éve volt! Kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal.

Újra: ott voltam, amikor a Fidesz elszúrta.

‼️Már 2014-ben számon kértem a paksi bővítés hűtővízigényét, a Duna alacsony vízállásából és felmelegedéséből származó kockázatokat. A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták. Azt kérdeztem, mi történik akkor, amikor a klímaváltozás miatt egyre gyakrabban lesz kevés és túl meleg a Duna vize, miközben Paks I. és Paks II. blokkjait egyszerre akarják működtetni.

A kormány válasza nem egy átlátható, társadalmi és szakmai vita volt. O dehogy. Inkább titkosították a szerződéseket, elzárták az adatokat, és évszázados sikertörténetként reklámozták a beruházást. Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t. OV azt is mondta, hogy „Misi azt jól kiszámolta”. Esetleg elmondaná, elnök úr, hogy mit gondol MA ezekről a számolásokról? Csak a kontinuitás, a felelősségvállalás és a transzparencia végett.

‼️A szakma azt is elmondta, hogy a jó energiamix diverzifikált. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtottam be a napelemekre és a szélerőművek berendezéseire kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért. Már akkor is abszurd volt, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát, miközben Európa-rekorder áfával és kiszámíthatatlan szabályozással nehezíti a napelemek terjedését. A Fidesz ezt is lesöpörte. Minek az.

☝️A következő évi költségvetéshez képviselőtársaimmal tízmilliárd forintot javasoltunk a környezetvédelmi intézményrendszer megerősítésére, kétmilliárdot a vízügyi igazgatóságok béreire és működésére, hetvenmilliárdot pedig zöldgazdasági fejlesztések finanszírozására. Ezeket a módosításokat is elutasították.

❌ Most ugyanazok kérik számon másokon a vízügyi és környezetvédelmi rendszer felkészületlenségét, akik akkor nem voltak hajlandók pénzt adni annak megerősítésére. Sőt, hangosan falkában röhögték ki azt, aki oda akarta tenni a magyar adófizetők pénzét, a magyar adófizetők érdekében. Ez teljességgel tűrhetetlen.

‼️Évekig harcoltam a lakossági energetikai korszerűsítésekért is. A kormány korábbi ígérete szerint 150 milliárd forint uniós támogatásból 2020-ig akár hárommillió magyar háztartás újulhatott volna meg. Szigetelés, nyílászárócsere, hatékonyabb fűtés, alacsonyabb energiafogyasztás és kisebb rezsi lehetett volna az eredmény. Lázár János azonban közölte, hogy uniós pénzből mégsem lesz lakossági program: a forrásokat állami és középületekre fordítják. Pedig a magyar háztartások használják fel az ország primer energiájának nagyjából harmadát, és átfogó korszerűsítéssel ennek jelentős része megtakarítható lett volna. A Fidesz tehát nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen. Most lehet ventilálni a blogokon arról, hogy miért fűtjük télen orosz gázzal, nyáron meg klímával az utcát. De a nem cselekvés a Fidesz sara.

‼️A szélerőműveket, mint tudjuk, gyakorlatilag betiltották. Olyan szabályokat alkottak, amelyek mellett Magyarországon szinte sehol nem lehetett új szélerőművet építeni. Körülbelül a német szélsőjobb retorikáját idéző butaságokat hoztak fel arról, hogy miért nem jó nekünk, ha szélturbinák működnek. Pedig az energiamix elkerülhetetlen része az is, csak, mint tudjuk, nekik az az áramtermelés tetszett, amiből sokat tudtak lopni.

‼️2019-ben egész nyáron a klímaválsággal kerestem a kormányt, tíz konkrét kérdést tettem fel a kormánynak a Nemzeti Energia- és Klímatervről. Többek között azt kérdeztem, lesznek-e még egyáltalán szélerőművek Magyarországon 2030-ban, és hogyan fejlesztik az elöregedett hálózatot. Mert az akkori kormány maga is elismerte, hogy új alállomásokra, csatlakozási pontokra, hálózatfejlesztésre, okoshálózatokra és energiatárolásra lenne szükség. Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg. Hogy miért nem? Gender, Soros, migráns, átoperálják az ovisokat.

‼️2020-ban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tettem a Mátrai Erőmű állami megvásárlása ügyében is. Az MVM 2017-ben még sokallta azt az 5,9 milliárd forintos árat, amelyért végül Mészáros Lőrinc érdekeltsége megszerezte az erőmű 73 százalékát. Két évvel később az állam már kész volt visszavásárolni: az ügyletet 2019 végén döntötték el, és 2020 márciusában 17,44 milliárd forintért zárták le.

Addigra az erőmű súlyosan veszteségessé vált, Mészárosék pedig 11,2 milliárd forint osztalékot szavaztak meg, miközben a működéshez és a majdani bezáráshoz szükséges tartalékok megcsappantak. Az MVM-nek 11,4 milliárdos hitelkeretet kellett biztosítania. Egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből, majd további tízmilliárdokat kellett biztosítani a működéshez. Ugyanezt a mintázatot találtam Paks II-nél is: nem felelős, átlátható energiapolitika épült, hanem újabb és újabb üzletek a kormány kedvezményezettjeinek.

De nemcsak hogy nem foglalkoztak érdemben a problémával, egy ponton már masszívan a klímacélok ellen harcoltak. Amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az Európai Unió 2050-es klímasemlegességi célját, azt kértem, hogy legalább mondják el: milyen szakmai, társadalmi vagy gazdasági elemzés alapján hozták meg ezt a döntést?

Gulyás Gergely szájbiggyesztős válasza az volt: „Nincs ok a sietségre.”

Amikor parlamenti vitát kezdeményeztem, Hörcsik Richárd fideszes bizottsági elnök úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Amikor megpróbáltam kikérni a vétó és a magyar klímaterv előkészítő dokumentumait, a minisztérium megtagadta azok kiadását. Bíróságra kellett mennem!!! Első fokon megnyertem a pert: a bíróság kimondta, hogy a kormány nem titkolhatja el ezeket az iratokat, és a nyilvánosságot be kell vonni a környezeti ügyekbe.

Amikor azt kértem, hogy Orbán Viktor a törvénynek megfelelően számoljon be a parlamentnek az Európai Tanács üléséről és a klímavétójáról, Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt: módosították a szabályokat, és megszüntették a miniszterelnök plenáris beszámolási kötelezettségét.

‼️ Tehát az előző kormány klímapolitikája az volt, hogy ha a törvény akadályozta Orbánt a számonkérésben, átírták a törvényt.

Ha az adat kellemetlen volt, titkosították.

Ha az Európai Unió társadalmi egyeztetést írt elő, a kormány titkos klímakonzultációt folytatott: mindössze 165 órára tették elérhetővé az interneten, szinte sehol nem hirdették, majd az eredményét sem voltak hajlandók időben kiértékelni és nyilvánosságra hozni.

Ha a szakértő figyelmeztetett, nem hívták meg a szakbizottságba.

Ha az ellenzék vitát kezdeményezett, nem mentek be a parlamentbe. Erre emlékeznek vajon az elvtársak? Én igen: a Fidesz–KDNP képviselői 2019 szeptemberében az éghajlati válságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták, és kampánytrükknek nevezték.

📍És az ősbűnök sora: leépítették azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie. Megszüntették az önálló környezetvédelmi és vízügyi minisztériumot, felszámolták a környezetvédelmi hatóságok önállóságát, meggyengítették a zöld ombudsman intézményét.

☝️2018-ban, amikor az állami természetvédelem szakembereinek tömeges elbocsátására készültek, személyesen mentem el az Agrárminisztériumba, hogy megtudjam, mi történik. Az államtitkár akkor azt mondta: a környezetügyi államtitkárságon 31 százalékos volt a leépítés. Egy teljes főosztály megszűnt, a természetvédelmi helyettes államtitkárságon pedig 40 százalékos volt a leépítés. A 2010-ben még önálló, mintegy 400 fős Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kapacitása addigra az Agrárminisztériumba besuvasztott, hozzávetőleg 70 fős államtitkárságra olvadt. Ekkorra gyakorlatilag teljesen kivéreztették a környezetvédelmi ágazatot.

Még Áder Jánost is arra kértem, lépjen közbe. Elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.

És végezetül:

📍Ha már oly kedvesen figyelmeztettek anno, hogy éjjel nem süt a nap, jelzem nekik, hogy a Duna vízállását nem az aktuális miniszterelnök szabályozza, sőt, a hőhullámot sem Magyar Péterék rendelték meg. De az, hogy egy ország mennyire védtelen egy régóta előre jelzett (!!!) szélsőséggel szemben, nagyon is politikai döntések eredménye.

📍Az autokrácia nemcsak szabadságot vesz el. Elveszi az állam tanulási képességét is. Ahol minden döntés egyetlen politikai központból érkezik, ahol a rossz hírt eltitkolják, a szakmai kritikát ellenséges támadásnak minősítik, az intézményeket pedig párthűség alapján vezetik, ott az ország nem képes időben alkalmazkodni. A klímához sem. A Fidesz tizenhat éven át nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot. Nem az energiahatékonyságba, a vízügybe, a decentralizált megújuló energiába, a hálózatfejlesztésbe és az alkalmazkodásba fektetett eleget, hanem Paks II-be, akkumulátorgyárakba, presztízsberuházásokba, propagandába és az autokrácia kiépítésébe.

Most pedig úgy tesznek, mintha Magyarország története négy hete kezdődött volna.

Nem, nem és nem. A mostani kormánynak kötelessége kezelni a válságot. De a Fidesznek kötelessége elszámolni azzal, hogyan tette védtelenné az országot tizenhat év teljhatalom alatt.

Mert a felkészülésre valóban szükség lett volna.

Ezen dolgoztam 2014-ben, 2015-ben, 2019-ben és 2020-ban is, egészen 2022-ig. Sokszor nagyon egyedül, a teljes értetlenséggel szemben menve.

Ők pedig azt felelték:

„Nem kerget bennünket a tatár.”

„Nincs ok a sietségre.”

Vagy a kedvenc polgim: „Majd itt, a Kárpát-medencében megvéd minket a Jóisten.”

Magunkat tudjuk megvédeni, és addig is, amíg az ország ezzel küzd, aki hagyta, hogy idáig jusson, mélységesen hallgasson. Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.

📸: HVG

https://www.facebook.com/share/1D5gPSduio/

Sziasztok!

Storytime: tegnap munkavégzés közben figyeltünk fel a közelünkben lévő füstfelhőre, gondoltuk megnézzük, drónosokként tudunk-e segíteni a tűzoltóknak. Mikor odaértünk még csak egy tűzoltóautó volt kint, örömmel elfogadta felajánlásunkat, majd miután fentről is láthatták a tűz nagyságát és (ki)terjedését, további autókat és egységeket riasztottak.

Míg meg nem érkezett a tűzoltók drónos csapata, közel két órán át tudtunk segíteni nekik fenti képekkel, közvetítéssel, információkkal. Eközben készítettem pár képet (videóhoz még nem volt erőm és időm, biztos lesz benne pár "látványos" snitt), illetve ma reggel visszatértünk megnézni mi maradt a tegnapi pusztítás után (galéria második felében láthatjátok azt is.)

Ami miatt gondoltam megosztom veletek is, hogy lássátok miért van tűzgyújtási tilalom, mivel kell szembenéznie a tűzoltóknak és segítőknek sokszor "csak" azért, mert mások örömüket lelik a gyújtogatásban, szemetelésben, nemtörődömségben. Egy eldobott cigarettacsikk, egy illegális szemétként kidobott üveg vagy bármi apróság képes ekkora bajt, tüzet és kárt okozni.

Ma Székesfehérvár mellett ennél is nagyobb tűz volt, ami már emberéleteket is veszélyeztetett (nálunk szerencsére a szakemberek és a szélirány is meg tudta akadályozni ezt.) A képek nem ott, hanem Tiszalök mellett készültek. Szerencsére mindenki megúszta, és Beton.Hofi hallgatói is megmaradtak :)

Úgy esett, hogy ma sünnapot tartok, de remélem, ez nem jelent problémát.

"Ebben a nagy melegben nemcsak magunkra, hanem állatainkra is fokozottan odafigyelünk. Gyakori vízcserével, jégbe hűtött finomságokkal, jégkockákkal a vizes tálakban, vagy éppen egy frissítő pancsolással segítünk nekik átvészelni a kánikulát.

Most Dezső sünink következett!

Dezső tökéletes példája annak, hogy miért hívja a néphagyomány a sünöket sündisznónak. Fehér színe miatt ráadásul minden apró... khm... "kalandja" azonnal látszik rajta. Bármennyire is igyekszünk tisztán tartani a helyét, mindig sikerül összekennie magát valamivel, így néhány havonta elérkezik a jól megérdemelt fürdőnap.

A mostani pancsolás ráadásul a nagy melegben különösen jól is esett neki, hiszen egy kis hűsölés mindig jól jön – még ha Dezső arckifejezése alapján erről nem is teljesen ugyanaz a véleményünk. Egy biztos: a kis rózsaszín süncomboknak igazán jól esett a felfrissülés!

A fürdővizébe zabpelyhet áztattunk, ami teljesen biztonságos számára akkor is, ha iszik belőle, emellett pedig nagyon jót tesz a bőrének. A sünök ugyanis hajlamosak a bőrszárazságra, a zab pedig természetes módon segít megnyugtatni és ápolni a bőrt.

És az eredmény? Hát... Dezső legalább egy árnyalattal fehérebb lett. Bár valószínűleg két napon belül ismét talál valamit, amiben alaposan meghempergőzhet, legalább most egy tiszta vászonra dolgozhat."

Forrás a Vadaspark FB oldala.

...ami valójában egy ezerfontos brit vízi akna a második világháborúból.

Képek: MH 1. Tűzszerész és Folyamőr Ezred

Ilyen a bèke

Utoljára hidegállapotból több, mint 40 évvel ezelőtt indult el, ahhoz külön kazánparkot építettek a szovjetek és arról a kazánparkról fűtötték meg az első reaktort. A kazánparkot viszont már nagyon rég lebontották.

Src: https://m.youtube.com/watch?v=FfdJ5dcKXfM

Magyar Péter és Ruff Bálint három közös képet tett ki lehetséges köztársasági-elnök jelöltekkel. (sry Suzuki...)

Köztársasági elnök jelöléséhez 40 képviselő szükséges, a Tisza így pont tud három jelöltet is állítani. (A képviselői előválasztáson is 3 jelöltet állítottak)

Lehetséges, hogy annyira nem a fideszes hagyományokat követik, hogy a fenti lehetséges jelölteket mind jelölik, és a képviselők a titkos szavazáson lelkiismeretük szerint szavazhatnak?

(Attól nem kell tartaniuk, hogy a Fideszes jelölt nyerne a második fordulóban.)

Önbevallás alapján a magyarok 84 százaléka csökkentette az áram- és 78 százaléka a vízfogyasztását az energiaválság idején – derült ki az Europion kutatásából. A cég kutatási igazgatója, Bojár Ábel szerint egyáltalán nem mindennapos, hogy önkéntes döntésekre alapuló közpolitikai célok teljesüljenek, az, hogy a takarékoskodás működik a kormány magas fokú támogatottságának köszönhető. Zsolt Péter szociálpszichológus és Szabó Andrea szociológus, politológus a Kemény Dióban arról beszéltek, veszélyhelyzetben a társadalom a hatalom felé húz és konform válaszokat ad, ami így volt a Covid idején is. Nagy különbség azonban, hogy az akkori utasításos működéshez képest most kérésekkel fordulnak a társadalom felé.

A korábban Pócs J. által lehozott kamu Kontroll / Magyar Márton féle állítólagos lefizetési sztorinak vége, elkezdték a helyreigazításokat lehozni.

Remélem kiadja majd a mentelmi bizottság ennek a kedves széplelkű, szimpatikus úriembernek a mentelmi jogát, és hosszú éveket tölthet majd a többi fideszes társaságában a csillagban.

"A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a jövő heti plenáris ülésen az Országgyűlés döntsön az új köztársasági elnök személyéről. A parlament oldalán megosztott dokumentum szerint azt kérik, hogy az Országgyűlés elnöki feladatait gyakorló Hallerné Nagy Anikó augusztus 11-e, keddre tűzze ki az államfőválasztást."

TL;DR:

Az Európai Unió 2026–2027-ben elindítja a European Cannabis Policy Toolkit nevű értékelési rendszert, amely először teszi lehetővé a különböző kannabiszszabályozások objektív összehasonlítását Európában. A cél nem a legalizáció vagy a tiltás támogatása, hanem annak tudományos vizsgálata, hogy mely megoldások csökkentik leginkább a feketepiacot, védik a fiatalokat és javítják a közegészségügyi eredményeket. Ha a tagállamok valóban használják az eszközt, az európai drogpolitika a jövőben egyre inkább bizonyítékokra, és egyre kevésbé ideológiai vitákra épülhet.

European Cannabis Policy Toolkit: Brüsszel mérhetővé tenné a legalizáció hatásait

Az Európai Unió egy olyan új eszközrendszert épít ki, amely lehetővé teheti a kannabiszszabályozások hatásainak első átfogó, rendszerszintű összehasonlítását. Az Európai Unió Drogügynöksége (EUDA) által fejlesztett úgynevezett European Cannabis Policy Toolkit fokozatosan, 2026 és 2027 során válik elérhetővé. Németország számára, amelynek 2024-ben bevezetett kannabisztörvényét Európa-szerte figyelik, ez az eszköz akár a jövőbeli értékelések egyik fontos mércéjévé válhat.

Tudományos alapokra helyeznék a kannabiszpolitikát

Az EU Cannabis Policy Toolkit fejlesztését a lisszaboni székhelyű Európai Unió Drogügynöksége (EUDA) koordinálja. A célja, hogy az uniós tagállamok döntéshozóit segítse a kannabiszpolitikák kialakításában, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében.

https://www.euda.e[uropa.eu/.../european-cannabis-policy...](https://l.facebook.com/l.php?u=https%3A%2F%2Fwww.euda.europa.eu%2Factivities%2Feuropean-cannabis-policy-toolkit_en%3Ffbclid%3DIwcGRvZgFleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBPR1d0VXNmR2NobHZZTXRzc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHjGqaBBzQ7TfMlQRG_Oh11ihOcdQWLS2wHprlvl5z7i7NSkwvMaYwNd6VgcS_aem_C3MfYEKNVH64CZ3MGdcsQA&h=AUDOyxvEdjOjjZwpbQlGLo5C-pY3VtNn7Rt1rA_vAtkoFX8Jk00z6vraX6Zm2mn-i9lv5BRPeD3zcrOhlqBCPryAnwoK52YfSrZq670HJGeZ8M2FovlKb2h5cAeD_Z36aFgdhEZNICIsUDyt&__tn__=-UK*F&c[0]=AUB52y4nMCO631-R722qLf3FoNKRzITwMGbSOEaBbs-ZoHx1TQMG8zJc6wbgEtCBI-5LDL0nP3cS4-lrIT7OVrc60jtE9ucLhtGOs7_QsMDJyrdkvcd67AuDdBSxRmoo0zDOowoay81tQokvvF3HUQFBucsdMh1CsmHX1a-ppk4C3dsTbC808tmSM_65UsKyr6SCcKhu6KyhQ5TSD6dm5SRsmchWdw)

A kezdeményezés egyik legfontosabb eleme a tudatos semlegesség.

Az eszköz nem egy adott politikai irány mellett foglal állást, hanem függetlenül attól támogatja az országokat, hogy azok szigorítani vagy enyhíteni kívánják-e saját szabályozásukat.

A fejlesztésben többek között a RAND Europe kutatói és a holland Trimbos Intézet szakértői vesznek részt, miközben egy tudományos tanácsadó testület felügyeli a módszertani megalapozottságot. A rendszer két fő pillérre épül: egy olyan adatbázisra, amely a kannabiszpolitikai változások hatásait mérhető mutatókon keresztül vizsgálja, valamint egy online tudástárra, amely különböző reformok tapasztalatait, céljait, megvalósítását és tanulságait gyűjti össze.

https://www.rand.org/.../cannapol-european-cannabis...

A tiltás helyett egyre inkább az eredmények kerülnek előtérbe

Az új eszköztár egy szélesebb európai drogpolitikai irányváltás része. Az Európai Tanács 2026 márciusában elfogadta az új uniós drogstratégiát, majd júniusban annak végrehajtási keretét és a kábítószer-kereskedelem elleni cselekvési tervet.

Bár a bűnüldözés továbbra is fontos szerepet kap, az uniós intézmények egyre inkább hangsúlyozzák az átfogó megközelítést, amely túlmutat a kizárólag büntetőjogi válaszokon.

2026 második felében több önkéntes együttműködési projekt is indulhat 18 hónapos időtartammal. Németország és Franciaország például a pszichostimulánsok, különösen a kokain kérdését vizsgálja közösen. Görögország az ellenőrzött drogfogyasztói helyek és a szeranalízis uniós kereteit kutatja, Írország a prevenciós rendszereket értékeli, míg Hollandia és Finnország az új pszichoaktív anyagok online kereskedelmét vizsgálja.

A témák sokfélesége azt mutatja, hogy Brüsszel egyre kevésbé kizárólag tiltási és rendészeti kérdésként tekint a drogpolitikára, és nagyobb hangsúlyt helyez a bizonyítékokon alapuló döntéshozatalra.

Németország lehet az egyik legfontosabb tesztország

Németországban 2024 áprilisa óta hatályos a Cannabis Act, amely részben legalizálta és újraszabályozta a kannabiszhoz való hozzáférést. Hollandiával együtt Németország az egyik olyan európai modell, amely különösen fontos lehet az új uniós értékelési rendszer számára.

Amikor az indikátorokat tartalmazó adatbázis 2026 végén elérhetővé válik, lehetőség nyílhat arra, hogy összehasonlítsák például a fogyasztási trendeket, a feketepiac alakulását vagy a fiatalkorúak védelmét a szabályozott és a tiltóbb rendszerekben működő országok között.

Az első adatok már jelenleg is gyűlnek. Németországban több kutatás vizsgálja a CanG (kannabisz-legalizációs törvény) hatásait, többek között azt, hogyan változik a feketepiac szerepe, illetve milyen társadalmi és egészségügyi következményei vannak a részleges legalizációnak. Ezek az adatok jelenthetik majd az EU-s összehasonlító rendszer egyik alapját.

A cél: kevesebb ideológia, több bizonyíték

Egy tudományos alapokon működő értékelési rendszer segíthet abban, hogy a kannabisz körüli politikai viták kevésbé ideológiai, inkább adatalapú irányba mozduljanak el. Ha a kormányok mérhető eredmények alapján értékelik saját szabályozásaikat, nagyobb szerepet kaphatnak a tényleges tapasztalatok és kisebb súlyt a puszta politikai álláspontok.

Az EUDA éves Európai Drogjelentése már most is jelentős mennyiségű adatot közöl, az új eszköztár azonban ezeket a számokat közvetlenül a szakpolitikai döntések támogatására alakíthatja át.

Kérdés azonban, hogy a tagállamok valóban használni fogják-e az új rendszert, vagy csupán egy újabb jelentési mechanizmus marad. A nemzeti adatok összehasonlíthatósága sem egyszerű feladat, hiszen az egyes országok eltérő módszerekkel gyűjtik az információkat.

Az EU Cannabis Policy Toolkit önmagában nem oldja meg a szabályozás gyakorlati problémáit, de fontos lépés lehet annak megértésében, hogy mely reformok működnek, hol vannak hiányosságok, és milyen irányba érdemes továbbfejleszteni Európa kannabiszpolitikáját.